Szent Ferenc Sebei templom

A Szent Ferenc Sebei templom a Víziváros legrégebbi temploma, mely egy török mecset helyén épült. Az egykori Szent Erzsébet rend (Erzsébetiek) barokk temploma, az egykori építtetőkre emlékeztetve, ma is Assisi Szent Ferenc sebei tiszteletére van felszentelve.

Eredendően a ferences szerzeteseknek épült, de 1785-ben II. József császár a templomot a Szent Erzsébetről elnevezett apácarendnek adományozta.

A templom barokk stílusú belsejét XIX. századi festmények díszítik, köztük az egyiken az 1810-es tűzvészben keresztényeket menekítő Szent Flórián látható. A szószék még a ferencesek idejéből való.
A XIX. században a templom Batthyány tér irányába mutató szárnyait kórházzá és menedékházzá alakították át, és a Szent Erzsébet-apácák működtették. Ebben a templomban működik a budapesti német nyelvű hívek Szent Erzsébetről elnevezett lelkészsége.

Felsővízivárosi Szent Anna templom

A Szent Anna templom 1740 és 1761 között, Hamon Kristóf, majd Nepauer Máté helyi építészek vezetésével épült föl. A templombelsőt díszítő műalkotások közül a leglátványosabb a Bebó Károly által 1771-1773 között készített főoltár.A szentély kupoláját Vogl Gergely freskói díszítik, amelyek a Szentháromságot és négy evangélistát ábrázolják. A nagy kupolára 1938-ban festett freskót Kontuly Béla és Molnár C. Pál. A freskó tematikájában illeszkedik a templom 18. századi programjához, mivel Szent Anna életéből vett eseményeket ábrázol, de egyes alakjainak léptékeiben és tónusaiban feltűnően elüt a barokk enteriőr többi részétől. A templom berendezéséből figyelemreméltő még mindenekelőtt az orgona, amely a karmeliták II. József által föloszlatott (ma Várszínházként működő) budavári templomából került a templom kórusára, a padsorok, amelyek Mayrhold Mihály vízivárosi és Feldmayer Antal óbudai mesterek munkái. A jobb oldali hátsó (szentély melletti) oldalkápolna eredetileg Lorettói-, később Szent Sír kápolna volt. Pompás kovácsoltvas rácsfala Pugl Ignác keze munkáját dícséri 1752-ből. A bal oldal elülső (a bejárat melletti) kápolnát 1933-ban Hősök kápolnájának rendezték be, és akkor került ide a neogótikus Szűz Mária oltár.

Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom

Budapest - Gellért-hegy
  A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felöli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára.
Az 1950-es években az ÁVH a Pálos rend működését beszüntette, a templom berendezését szétverte, az üresen maradt barlangtemplom bejáratát 1960-ban befalazta.

1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.
forrás: palosrend.hu

Pesthidegkút Ófalu

Sarlós Boldogasszony plébániatemplom



Az ófalusi plébániatemplom a legöregebb és a leggazdagabb múltú műemléke Hidegkútnak. Sokáig úgy tudtuk, hogy a templom 1736-ban épült. Az 1970-es években a Budapesti Történeti Múzeum régésze, Altmann Julianna kormeghatározó ásatásokat végzett. Megállapította, hogy a templom alapzata középkori. Ezt igazolják a Hans Kröninger Pesthidegkuter Geschichte c. könyvében leírtak is. Egyes leletek arra utalnak, hogy ezen a helyen a római korban is volt élet.
forrás: http://www.plebania.net/

Gercsei Nagyboldogasszony kápolna

Gercse 1212 óta ismert község, a mai Hidegkút és Óbuda határán feküdt. A török alatt sorsára hagyott, a 18. század elején újjáépített, az 1820-as évektől ismét pusztulásnak indult falusi templom a legutóbbi időkig omladozott a Csúcs-hegy alatt. Társadalmi összefogással, a Kulturális Innovációs Alapítvány és a Magyar Kézműves Akadémia szervezésében eredeti formájában és funkciójában állították helyre.


A gercsei templom újraszentelése 1997. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján volt.

Izbégi Szent András templom

A barokkstílusú, 1738-ban épült.Szentendréhez tartozik.

Pókaszepetk

A település Szepetk illetve Zepethk részének első említése 1262-ből való,Pókafa első említése 1453-ból származik.

Szent Péter és Pál Római Katolikus Templom






Alapítva 1788-ban.

Sopron: Árpád-házi Szent Margit Plébánia

A soproni Árpádházi Szent Margit plébániát 1945-ben alapították.
A kápolnát 1943-ban Badalik Bertalan domonkos püspök szentelte fel, s 1945. március 1-jén, abban a hónapban, amelynek végén mártírhalált halt, szentelte boldoggá Boldog Apor Vilmos győri megyéspüspök.
A kápolnát és a plébános lakását egy villában alakították ki, amely Schármár Károly építész fiatalkori alkotása.
Harangjait,amelyek 65 és 52cm átmérőjűek, 1948-ban öntötte Szlezák László Budapesten.
A plébánia honlapja: http://www.julianeum.hu/

2010.06.18.

Mindenkor Segítõ Szűz Mária templom

Lengyel nemzetiségi templom

A Budapesten letelepedett és főképpen a kôbányai üzemekben dolgozó lengyel katolikusok 1907-ben kérik, hogy az óhegyi (Kápolna téri) fogadalmi kápolnát használatba vehessék. – 1908-ban Danek Vince lengyel származású papot nevezik ki lelkésznek, aki az itteni, valamint a lengyelországi és amerikai lengyel katolikusok adományaiból felépítteti Árkay Aladár tervei szerint a templomot (198 m2) és mellette (Óhegy u. 11.) a lengyel szociális otthont. Az ólomüveg ablakokat Palka József készítette. A templomot 1930. aug. 17-én August Hlond bíboros, lengyel prímás szenteli fel.

Szentolvasó Királynéja templom

Kisoroszi

Műemlék jellegű, barokk templomát (186 m2) a gróf Starhemberg-család építteti 1719-ben. A fôoltárkép a lepantói csata jelenetével ábrázolja a titulust: Szentolvasó Királynéját. Bálint Sándor szerint sajátos ábrázolása miatt is értékes. Az 1726. évi visitatio canonica szerint a szentségház fából készült. A jelenlegi vörös márvány szentségház 1800 körül az esztergomi Bakócz-kápolnából került ide, négy szoborral együtt. A háború alatt nem sérült meg sem a templom, sem az egyházi tulajdonban levô plébániaház.  A templomtetô felújítását és a külsô tatarozást 1990-ben ismét elvégzik. Ekkor kerül az I. világháború hôsi halottai mellé a II. világháború hôsi halottainak emléktáblája.

Angyalföldi Szent László templom

1928 őszén telket kaptak templom és paplak építésére. Az alapkövet ez év decemberében Serédi bíboros úr helyezte el, és már 1929. november 10-én felszentelte a templomot.

Neogót stílusú, latinkereszt alaprajzú, háromhajós templom, félköríves záródású apszissal. Főtornyát két alacsony kíséri. Huszártornya is van.
A stáció képeit Antal Károly szobrászművész készítette, és Vignáli Gusman bronzba öntötte. A szószék ruskicai márványból készült. A templom orgonája három manuálos, 33 regiszteres. 1942-ben a rákosfalvai Rieger cég készítette.

A templombelső ékessége a három szárnyasoltár, melyek 1939-1942 között készültek, Molnár C. Pál alkotásai.
A plébánia weboldala: Szent László plébánia

Budai Szent Flórián Görög Katolikus templom

A tervező és építés mester Nepauer Máté volt.
Az építés 1760. november 15-vel tekinthető befejezettnek, de a belső berendezés, a dekoráció kiépítése még tovább folytatódott, s a főoltárkép 1770-es elkészültével és felhelyezésével nyert befejezést. Magát a képet Franz Xaver Wagenschönbécsi mester festette.

Weboldal: http://www.gorogkatbuda.hu/

Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom

Budapest, Rózsák tere

A templom alapjainak kiásását 1893. július 23-án kezdték meg, az építkezést pedig szeptember 11-én. A templom alapkövét ünnepélyes keretek között maga a király, I. Ferenc József tette le 1895. október 20-án, reá mérve az első három kalapácsütést.

A templom építésze, Steindl Imre (1839-1902)
A kor jelentős építész egyénisége a műegyetem tanára volt, akinek a nevét elsősorban az Országház (1883) tervezőjeként ismerjük. Megmaradt jelentősebb munkái: a Váci utca 62-64. szám alatt az Új Városháza építése (1868), a Műegyetem első önálló épülete a Múzeum körút 68. szám alatt, az Állatorvostudományi Egyetem pavilonrendszerben elhelyezett oktatási és gyógyászati épületei.

Kőbánya Szent László templom

 A XIX. sz. elejétől benépesülő területen 1869-ben expositura létesül, majd 1881-ben a józsefvárosi plébániából leválasztva plébánia alakul.

A templom építését Lechner Ödön terve szerint 1894-ben kezdik meg. Felszentelése 1900. június 27-én, védôszentjének, Szent Lászlónak ünnepén történik. A páratlan megjelenésű, műemlék templom (1500 m2) belső díszítése és berendezése Tandor Ottó terve szerint készült. A templom háromhajós, bazilikás rendszerű. Lechner franciaországi román kori és gótikus vonásokat vegyített reneszánsz,
barokk, perzsa és magyar népi elemekkel, mesterien magyarossá formálva az épületet.

A főhajó hossza 50 méter, belvilága 23 méter, a templom tornya (Budapest legmagasabb tornya)
83 méter. A templomnak különleges jellegét még az adja, hogy kívülbelül a Pécsi Zsolnai Gyár
termékei díszítik: mázas tégla, tetőcserép, díszek, szobrok, attikák, oltárok, szószék,
keresztelőkút és szenteltvíztartó.

A templom a háborúban erősen megrongálódott: a németek kilövőállásnak használták a magas
tornyot, az oroszok pedig istállónak a templomot.
A templom külső helyreállítása 1974 őszén indult el, 1994 márciusában került átadásra. Teljes
költségét a Fővárosi Műemlékfelügyelôség állta. A belső helyreállítás 1993-94-ben történt saját
erőből. A hívek áldozatos hozzájárulását segítette némi összeggel a Főegyházmegye, jelentős
mértékben pedig a Kőbányai Önkormányzat. A templom még fővárosi tulajdon.

weboldal: Szent László

Szent Kereszt felmagasztalása templom

Alsónémedi

A barokk templomot 1751-ben építtette Eszterházy I. Károly váci püspök. A zömök hagymasisakkal díszített magas torony enyhe baluszteres áldoztatórács választja el a hajótól.
A főoltáron páros oszlopok között feszület látható, kétoldalt Mária és Szent János szobrával. A mellékoltárokon a Fájdalmas Szűz és Nepomuki Szent János oltárképeit helyezték el.

Ócsa Szentháromság templom

1774-ben kezdték el építeni és 1777-ben került felszentelésre az ócsai katolikusok ma is álló második temploma, melyet Mayerhoffer András tervezett. Tornya a jelenleginél kisebb, egyszerűbb formában épült fel, 1993-ban Juhász Károly tervei szerint épült át. Az épület egységes barokk stílusú. 2-2 oldalsó ablaka szegmensíves. A kb. 20 méter magas, a homlokzat síkjába illeszkedő tornyon a bejárat felett boltíves ablak, fölötte kör alakú ablak áll. A templom tömbjéből kiemelkedik a harangház, melyet az attól párkánnyal elválasztott toronyóra követ.

Belvárosi Ferences Templom

A mai templom a törökök kiűzése után épült egy 13. századi templom romjaira, 1727 és 1743 között, olasz barokk stílusban. Külsejében napjainkig szinte semmit sem változott, csupán a környezete épült be, de a 18. századi szobrokkal díszített homlokzat még így is monumentálisnak hat az Erzsébet híd irányából.

A barokk építészet elemeit nemcsak a templom külsejében lelhetjük fel, hanem a templomba belépve is: az egyhajós, tágas, világos és magas tér, a gazdag és mozgalmas díszítettség a barokk kor világába vezet. A templom az olasz barokk formavilágára utal, amely stíluskorszak atyamestere Giacomo Barozzi da Vignola (1507-1573) volt. Az olasz építész az Il Gesu római jezsuita templom alaprajzában megalkotta a hosszhajós templomtípust, amely a barokk építészetre nagy hatással volt.
A templom első értékes orgonáját 1839-től 1902-ig használták. A mai, új orgona a kilencvenes évek elejére készült el. A díszes orgonakarzatot az orgona sípjai, a mellvédet Jungfer Gyula műlakatos mester kovácsoltvasa ékesíti. A kórus felett a színes festett stukkók közötti kép a világ királynőjét, Szűz Máriát ábrázolja, angyalok között. A mozgalmas kép mestere ismeretlen.
A templom weboldala: http://pestiferences.ofm.hu/

Maglód Rózsafüzér Királynője templom

A templom 1936-ban épült, neobarokk stílusban.

Szent Mihály kápolna

Margitsziget
A kápolna a XII. sz.-i Szent Mihályról elnevezett román stílusú premontrei prépostsági templom alapfalaira épült, annak rekonstrukciója. A helyreállítást Dr. Lux Kálmán építőművész vezette 1930-31-ben.
A XV. sz.-i eredetű sekrestye valaha szintén kápolna volt. A déli falon kívül egy XV. sz.-i folyosó alapfalai húzódnak, az oltár és a hajó közepe közötti rész alatt pedig egy korábbi kápolna romjai rejtőznek. Az épület körüli ásatások során több csontvázat is találtak (feltehetően a tatárjárás áldozatait), belül pedig egy nagyobb feliratos sírkőlapot.
A bejárat feletti timpanonban lévő dombormű Szent Mihályt ábrázolja az utolsó ítéleten. Mérlegének egyik serpenyőjében az üdvözülő, másikban az elkárhozó lélek jelképes alakjával. A szabad mező felirata Szent Mihály könyörgése értünk az Ítélő Bíróhoz: "Ignosce Domine" - "Ne ródd fel Uram!"

A toronyban függ hazánk egyik legrégebbi harangja. 1914-ben véletlenül találtak rá Szent Margit kolostorának területén egy vihar által kidöntött diófa gyökerei között. A XV. sz.-ból való harang gót betűs felirata: "Hilf uns Gott, Maria, perat uns dumma, - goss meister Hans Strous." - "Segíts minket Isten, Mária, vezess minket, együgyűeket - öntötte Hans Strous mester."
Forrás: ujlakitemplom.hu

Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika

2009-ben volt 250 éve, hogy gróf Grassalkovich I. Antal (1694–1771), Gödöllő birtokosa lorettói kápolna építésébe kezdett a besnyői pusztán, a török időkben elpusztult középkori templom helyén.



 Az építés során a földből kicsiny Szűz Mária szobrocska került elő, s ennek révén a kápolna azonnal zarándokhellyé vált, olyannyira, hogy a kegyúr a „Sancta Casa” templommá bővítését és a kapucinusok letelepítését határozta el. 1763-ban alakult meg a kapucinus közösség, majd 1771-ig fokozatosan kiépült a rendház és a templom együttese, valamint a kolostori– és hitélethez szükséges környezet, a gazdasági háttérrel együtt.



Besnyő, melyet a 19. század derekától kezdtek Máriabesnyőnek nevezni, már a 18. század végére az ország egyik legjelentősebb zarándokhelyévé emelkedett. Életét két évszázad után az 1950-es kataklizma törte meg, mikor a kommunista hatalom megszüntette a szerzetesrendeket és a kapucinusoknak is el kellett hagyni kolostoraikat.



A közel négy évtizedes intervallum időszaka azonban nem némította el teljesen a Mária–kultuszt, s ha szerényebb mértékben is, de a búcsúk és zarándoklatok folytatódtak. A vallási élet megújulása 1989-re datálható, mikor a kapucinusok visszatérhettek, s azóta – bár 2001-ben a műegyüttes a Váci Egyházmegyéhez került – a hitélet fellendülése, bővülése tapasztalható. Jelentősége és népszerűsége 2008-ban emelkedett tovább, mikor a templom „Basilica Minor” rangot kapott.






a templom honlapja: máriabesnyő