Az építés során a földből kicsiny Szűz Mária szobrocska került elő, s ennek révén a kápolna azonnal zarándokhellyé vált, olyannyira, hogy a kegyúr a „Sancta Casa” templommá bővítését és a kapucinusok letelepítését határozta el. 1763-ban alakult meg a kapucinus közösség, majd 1771-ig fokozatosan kiépült a rendház és a templom együttese, valamint a kolostori– és hitélethez szükséges környezet, a gazdasági háttérrel együtt.
Besnyő, melyet a 19. század derekától kezdtek Máriabesnyőnek nevezni, már a 18. század végére az ország egyik legjelentősebb zarándokhelyévé emelkedett. Életét két évszázad után az 1950-es kataklizma törte meg, mikor a kommunista hatalom megszüntette a szerzetesrendeket és a kapucinusoknak is el kellett hagyni kolostoraikat.
A közel négy évtizedes intervallum időszaka azonban nem némította el teljesen a Mária–kultuszt, s ha szerényebb mértékben is, de a búcsúk és zarándoklatok folytatódtak. A vallási élet megújulása 1989-re datálható, mikor a kapucinusok visszatérhettek, s azóta – bár 2001-ben a műegyüttes a Váci Egyházmegyéhez került – a hitélet fellendülése, bővülése tapasztalható. Jelentősége és népszerűsége 2008-ban emelkedett tovább, mikor a templom „Basilica Minor” rangot kapott.
a templom honlapja: máriabesnyő
