Budapest - BlueHour

Szent Ferenc Sebei templom

A Szent Ferenc Sebei templom a Víziváros legrégebbi temploma, mely egy török mecset helyén épült. Az egykori Szent Erzsébet rend (Erzsébetiek) barokk temploma, az egykori építtetőkre emlékeztetve, ma is Assisi Szent Ferenc sebei tiszteletére van felszentelve.

Eredendően a ferences szerzeteseknek épült, de 1785-ben II. József császár a templomot a Szent Erzsébetről elnevezett apácarendnek adományozta.

A templom barokk stílusú belsejét XIX. századi festmények díszítik, köztük az egyiken az 1810-es tűzvészben keresztényeket menekítő Szent Flórián látható. A szószék még a ferencesek idejéből való.
A XIX. században a templom Batthyány tér irányába mutató szárnyait kórházzá és menedékházzá alakították át, és a Szent Erzsébet-apácák működtették. Ebben a templomban működik a budapesti német nyelvű hívek Szent Erzsébetről elnevezett lelkészsége.

Felsővízivárosi Szent Anna templom

A Szent Anna templom 1740 és 1761 között, Hamon Kristóf, majd Nepauer Máté helyi építészek vezetésével épült föl. A templombelsőt díszítő műalkotások közül a leglátványosabb a Bebó Károly által 1771-1773 között készített főoltár.A szentély kupoláját Vogl Gergely freskói díszítik, amelyek a Szentháromságot és négy evangélistát ábrázolják. A nagy kupolára 1938-ban festett freskót Kontuly Béla és Molnár C. Pál. A freskó tematikájában illeszkedik a templom 18. századi programjához, mivel Szent Anna életéből vett eseményeket ábrázol, de egyes alakjainak léptékeiben és tónusaiban feltűnően elüt a barokk enteriőr többi részétől. A templom berendezéséből figyelemreméltő még mindenekelőtt az orgona, amely a karmeliták II. József által föloszlatott (ma Várszínházként működő) budavári templomából került a templom kórusára, a padsorok, amelyek Mayrhold Mihály vízivárosi és Feldmayer Antal óbudai mesterek munkái. A jobb oldali hátsó (szentély melletti) oldalkápolna eredetileg Lorettói-, később Szent Sír kápolna volt. Pompás kovácsoltvas rácsfala Pugl Ignác keze munkáját dícséri 1752-ből. A bal oldal elülső (a bejárat melletti) kápolnát 1933-ban Hősök kápolnájának rendezték be, és akkor került ide a neogótikus Szűz Mária oltár.

Szabadság-szobor

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmafaágat tartó nő alak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben elkészült alkotása. Az eredeti, több kisebb szobrot is magábafoglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították. A kommunista rezsim bukása és a szovjet „felszabadítás” átértékelése után a szoboregyüttest jelentősen átalakították és a szovjetekre való utalásokat eltávolították. Maga a szobor 14 méter magas, talapzatával együtt azonban 40 méter magasra emelkedik a 235 méter magas Gellért-hegy fölé. A Citadella délkeleti bástyájánál álló emlékmű jól látható a főváros jelentős részéből.
forrás:wikipedia

ELTE Campus Gömb Aula

photographers: Laura Széles

Pesthidegkút Ófalu

Sarlós Boldogasszony plébániatemplom



Az ófalusi plébániatemplom a legöregebb és a leggazdagabb múltú műemléke Hidegkútnak. Sokáig úgy tudtuk, hogy a templom 1736-ban épült. Az 1970-es években a Budapesti Történeti Múzeum régésze, Altmann Julianna kormeghatározó ásatásokat végzett. Megállapította, hogy a templom alapzata középkori. Ezt igazolják a Hans Kröninger Pesthidegkuter Geschichte c. könyvében leírtak is. Egyes leletek arra utalnak, hogy ezen a helyen a római korban is volt élet.
forrás: http://www.plebania.net/

Margit híd

Budapest 2012

Budai vár



Margit híd



Hősök tere

Jégzajlás 2012

Magyar Országos Levéltár

Az ország, azaz a magyar rendek levéltára (Archivum Regni) 1756. évi alapításakor a pozsonyi országházban talált otthonra. Innen 1784-ben a feloszlatott klarissza apácarend budai kolostorának épületébe, a budai országházba költözött, ahol a levéltári használatra átadott helyiségek már a beköltözéskor is szűkösnek bizonyultak. A Magyar Királyi Országos Levéltár létrehozásakor, 1874-ben fölmerült egy önálló levéltári épület felépítésének terve.

Pecz Samu műegyetemi tanár csak 1912-ben kapott megbízást a Bécsi kapu téren lévő ún. bosnyák laktanya helyére építendő levéltár terveinek elkészítésére. A híres építész, akinek nevéhez számos budapesti középület megalkotása fűződik, Pauler elképzelései és a nemzetközi tapasztalatok alapján romantikus, historizáló stílusú épületet tervezett.

A lépcsőházat, a földszinti és az emeleti csarnokokat Róth Miksa műhelyében készült színes üvegablakok díszítik.

A levéltár weboldala: Magyar Országos Levéltár

Hősök Temploma

A hétköznapi istentiszteletek céljára használt, 186 személyes Hősök Temploma 1931-ben épült. A Hősök Zsinagógája annak a 10 000 magyar zsidó katonának állít emléket, akik az első világháború harcmezőin dicsőséget szerezve hősi halált haltak. Számukat onnan tudjuk, hogy az Egység, az akkori zsidó újság az egész háború alatt pontos statisztikát vezetett a zsidó katonák haláláról.

A bejárat felett héber szövegből formált hatalmas Dávid-csillag van. A díszítőelem különlegessége, hogy a következő bibliai idézetek betűiből alakul ki a csillag: אֵיךְ נֹפְלוּ גִּבֹּרִים „Éch nóflú gibbórím... / Éch najflu gibajrim…” „Jaj, hogy a hősök elhullottak a harcban…”.

Hunyadi téri zsinagóga

A Hunyadi téri vásárcsarnok mellett 1890-ben épült bérház magasföldszintjén működik 1896-os megalakulása óta a neológ imaterem. A második világháborúig a térre néző egyik nagy ablakán ez a felirat áll: „Chevra mázkir nesámot”, ami ’lélekre emlékező egylet’-et jelent. A vészkorszak nehéz évei alatt az utolsó pillanatig ellátták a hitéleti teendőket. Bezárására 1944 nyarán került sor. 1945 áprilisában a körzet tagjai takarították ki a templomot, így téve lehetővé az imák megtartását.
Forrás: mazsihisz.hu

Epreskert

Magyar Képzőművészeti Egyetem VI. kerület

A városi Epreskert nevét az itt található Eperfás ligettől kapta. Területén a múlt században Festészeti Mesteriskola nyílt Benczúr Gyula vezetésével, amelyet 1887-ben, öt évvel később Lotz Károly festőiskolája, valamint Stróbl Alajos szobrásziskolája követett. Az első épület 1882 év májusában kezdték el építeni, és következő 1883 év szeptemberében az oktatás elkezdődött. A Stróbl Alajos szobrásziskolája 1889-ben, Lotz Károly festőiskolája 1893-ban épült.
Ezek az épületek - kisebb-nagyobb átalakításokkal - még mindig állnak, jelenleg is műtermek.
Az epreskerti mesteriskolák és műtermek 1921-től "beolvadtak" az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolába. A múlt században került az Epreskertbe az egykori Józsefvárosi Kálvária (1744-1749) alépítménye, mely jelenleg a főiskola hallgatóinak munkáit bemutató kiállítóhelység. Évközben egyéni és tematikus csoportos kiállítások helyszíne, a tanév végén pedig diplomamunkák kiállítására biztosít lehetőséget.

Az Epreskert épületeiben a Festő, Szobrász és Látványtervező Tanszékek műtermein kívül, fém -, bronzöntő, kőfaragó, gipsz valamint üvegműhelyek állnak a hallgatók rendelkezésére.

forrás: mke.hu

Steve Jobs

Budapest Filatorigát

A képet Taker készítette: Taker weboldala

Angyalföldi Szent László templom

1928 őszén telket kaptak templom és paplak építésére. Az alapkövet ez év decemberében Serédi bíboros úr helyezte el, és már 1929. november 10-én felszentelte a templomot.

Neogót stílusú, latinkereszt alaprajzú, háromhajós templom, félköríves záródású apszissal. Főtornyát két alacsony kíséri. Huszártornya is van.
A stáció képeit Antal Károly szobrászművész készítette, és Vignáli Gusman bronzba öntötte. A szószék ruskicai márványból készült. A templom orgonája három manuálos, 33 regiszteres. 1942-ben a rákosfalvai Rieger cég készítette.

A templombelső ékessége a három szárnyasoltár, melyek 1939-1942 között készültek, Molnár C. Pál alkotásai.
A plébánia weboldala: Szent László plébánia

Budapest-Csillaghegyi Református Egyházközség temploma

A templom története itt olvasható

Budapest-Angyalföldi Református Egyházközség temploma

A templomot 1927-1933-ig építették, Padányi-Gulyás Jenő és Gothard Zsigmond tervei alapján.

Külső-Kelenföldi Református Egyházközség temploma

1981-ben épült.

weboldal: külsőkelenföldi református

Budai Szent Flórián Görög Katolikus templom

A tervező és építés mester Nepauer Máté volt.
Az építés 1760. november 15-vel tekinthető befejezettnek, de a belső berendezés, a dekoráció kiépítése még tovább folytatódott, s a főoltárkép 1770-es elkészültével és felhelyezésével nyert befejezést. Magát a képet Franz Xaver Wagenschönbécsi mester festette.

Weboldal: http://www.gorogkatbuda.hu/

Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom

Budapest, Rózsák tere

A templom alapjainak kiásását 1893. július 23-án kezdték meg, az építkezést pedig szeptember 11-én. A templom alapkövét ünnepélyes keretek között maga a király, I. Ferenc József tette le 1895. október 20-án, reá mérve az első három kalapácsütést.

A templom építésze, Steindl Imre (1839-1902)
A kor jelentős építész egyénisége a műegyetem tanára volt, akinek a nevét elsősorban az Országház (1883) tervezőjeként ismerjük. Megmaradt jelentősebb munkái: a Váci utca 62-64. szám alatt az Új Városháza építése (1868), a Műegyetem első önálló épülete a Múzeum körút 68. szám alatt, az Állatorvostudományi Egyetem pavilonrendszerben elhelyezett oktatási és gyógyászati épületei.