Szent Cirill és Szent Metód Bolgár Pravoszláv Templom

A székesfőváros 1930-ban telket adományozott a bolgároknak céljaik megvalósításához. Ezután kezdtek hozzá a Vágóhíd utcai templom építéséhez, amely 1 év múlva el is készült. Az építkezés költségeit teljes egészében a Magyarországi bolgárok fedezték, adományaikból hetvenezer pengő gyűlt össze. Az ortodox templom megépülésével a Középső- Ferencváros vált a bolgár kisebbség kulturális és szellemi központjává. 

 A templom alkotója a századelő nagy építésze Árkay Aladár. Munkásságában jelentős helyet foglal el a templomépítészet. Hét temploma közül a Vágóhíd utcai bolgár templomot fejezte be utolsónak. A tervezéshez több, kiemelkedő bulgáriai templom szolgált mintául, köztük a híres szófiai Alekszander Nevszki székegyház és a bacskovói kolostortemplom. Árkay Aladár háromhajós, bizánci alaprajzú, kupolás imaházat tervezett, melyben megtaláljuk az ortodox liturgia helységeit is. A templom sajátos építészeti értéket képvisel, hiszen nem csupán Budapest egyetlen bizánci stílusú épülete, de egyben a bolgár ortodox egyház legnyugatibb kapuja is.
a templom weboldala

Szent Alexandra vértanú kápolna

Alexandra Pavlovna (Romanova) nagyhercegnő, aki szent Alexandra tiszteletére kapta keresztnevét, 1783-ban született I. Pál orosz cár leányaként. Gyermekkorában II. (Nagy) Katalin cárnő kedvenc unokája volt. 16 éves korában József nádor – a „legmagyarabb Habsburg” felesége lett.
1801 március 7-én Alexandra Pavlovna herceg kisasszonyt hozott a világra, de a gyermek egy órával születése után elhalálozott. A szülést követően, egy heti szenvedés után, március 16-án Alexandra Pavlovna is meghalt.
A rövid, de boldog házasság a magyar-orosz kapcsolatok legfényesebb korszakát jelentették.

Alexandra Pavlovna úgy végrendelkezett, hogy a megkedvelt ürömi birtokon temessék el, itt talált végső nyugalomra.
Az ürömi sírkápolna alapkövét József nádor utasítására 1802-ben helyezték el. Az épület tervezője a nádor udvari építésze – Heppe Szaniszló mérnök volt. A kápolnát Alexandra Pavlovna Szentpétervárról magával hozott gyóntató papja Andrej Szamborszki esperes szentelte fel 1803-ban. Az ürömi temetésre az épülő kápolnában korábban - 1802. szeptemberében került sor.

A budapesti Istenszülő elhunyta (Nagyboldogasszony) magyar ortodox székesegyház

1801-ben került sor az Istenszülő elhunyta (Nagyboldogasszony) templom felszentelésére, amit a görög származású Dioniszije Popovics budai szerb püspök végzett nagy papi segédlettel.
A templom ikonosztázionját Nikolaosz Ioánnu (Jankovicz) Talidorosz egri fafaragó készítette el. Az ikonok megfestésére Anton Kuchelmeister bécsi festő kapott megbízást, aki Magyaroszágon még két ortodox templomban, a miskolciban és az egriben dolgozott. 1809-ben már kívül-belül készen állt a templom, amely Magyarország 19 görög alapítású temploma és kápolnája között kiválik méreteivel, építészeti formáival, gazdagságával, és ma is méltó dísze a pesti Dunapartnak. A felépült templom tornyai annak idején befejezetlen állapotban maradtak. Ezért az egyházközség 1873-ban Ybl Miklós tervei szerint készíttette el a két toronysisakot, s ezzel egyidőben új homlokzatot alakíttatott ki.



weboldal: magyar orthodoxia