Mindenkor Segítõ Szűz Mária templom

Lengyel nemzetiségi templom

A Budapesten letelepedett és főképpen a kôbányai üzemekben dolgozó lengyel katolikusok 1907-ben kérik, hogy az óhegyi (Kápolna téri) fogadalmi kápolnát használatba vehessék. – 1908-ban Danek Vince lengyel származású papot nevezik ki lelkésznek, aki az itteni, valamint a lengyelországi és amerikai lengyel katolikusok adományaiból felépítteti Árkay Aladár tervei szerint a templomot (198 m2) és mellette (Óhegy u. 11.) a lengyel szociális otthont. Az ólomüveg ablakokat Palka József készítette. A templomot 1930. aug. 17-én August Hlond bíboros, lengyel prímás szenteli fel.

Locomotives Cemetery

Conti kápolna

X. kerület, Kőbánya, Kápolna tér

A fogadalmi káponát Conti Lipót Antal kőfaragómester és felesége, Drenkler Anna építtette 1739-40-ben hálából, hogy a Conti család megmenekült a nagy pestisjárvány elől. Később Conti Lipót meghalt és második felesége, Schallhard Éva lemondott kegyúri jogáról, melyet a városi hívek kaptak meg, akik kibővítették és toronnyal látták el.

Szentolvasó Királynéja templom

Kisoroszi

Műemlék jellegű, barokk templomát (186 m2) a gróf Starhemberg-család építteti 1719-ben. A fôoltárkép a lepantói csata jelenetével ábrázolja a titulust: Szentolvasó Királynéját. Bálint Sándor szerint sajátos ábrázolása miatt is értékes. Az 1726. évi visitatio canonica szerint a szentségház fából készült. A jelenlegi vörös márvány szentségház 1800 körül az esztergomi Bakócz-kápolnából került ide, négy szoborral együtt. A háború alatt nem sérült meg sem a templom, sem az egyházi tulajdonban levô plébániaház.  A templomtetô felújítását és a külsô tatarozást 1990-ben ismét elvégzik. Ekkor kerül az I. világháború hôsi halottai mellé a II. világháború hôsi halottainak emléktáblája.

Steve Jobs

Budapest Filatorigát

A képet Taker készítette: Taker weboldala

Szent Cirill és Szent Metód Bolgár Pravoszláv Templom

A székesfőváros 1930-ban telket adományozott a bolgároknak céljaik megvalósításához. Ezután kezdtek hozzá a Vágóhíd utcai templom építéséhez, amely 1 év múlva el is készült. Az építkezés költségeit teljes egészében a Magyarországi bolgárok fedezték, adományaikból hetvenezer pengő gyűlt össze. Az ortodox templom megépülésével a Középső- Ferencváros vált a bolgár kisebbség kulturális és szellemi központjává. 

 A templom alkotója a századelő nagy építésze Árkay Aladár. Munkásságában jelentős helyet foglal el a templomépítészet. Hét temploma közül a Vágóhíd utcai bolgár templomot fejezte be utolsónak. A tervezéshez több, kiemelkedő bulgáriai templom szolgált mintául, köztük a híres szófiai Alekszander Nevszki székegyház és a bacskovói kolostortemplom. Árkay Aladár háromhajós, bizánci alaprajzú, kupolás imaházat tervezett, melyben megtaláljuk az ortodox liturgia helységeit is. A templom sajátos építészeti értéket képvisel, hiszen nem csupán Budapest egyetlen bizánci stílusú épülete, de egyben a bolgár ortodox egyház legnyugatibb kapuja is.
a templom weboldala

Szent Alexandra vértanú kápolna

Alexandra Pavlovna (Romanova) nagyhercegnő, aki szent Alexandra tiszteletére kapta keresztnevét, 1783-ban született I. Pál orosz cár leányaként. Gyermekkorában II. (Nagy) Katalin cárnő kedvenc unokája volt. 16 éves korában József nádor – a „legmagyarabb Habsburg” felesége lett.
1801 március 7-én Alexandra Pavlovna herceg kisasszonyt hozott a világra, de a gyermek egy órával születése után elhalálozott. A szülést követően, egy heti szenvedés után, március 16-án Alexandra Pavlovna is meghalt.
A rövid, de boldog házasság a magyar-orosz kapcsolatok legfényesebb korszakát jelentették.

Alexandra Pavlovna úgy végrendelkezett, hogy a megkedvelt ürömi birtokon temessék el, itt talált végső nyugalomra.
Az ürömi sírkápolna alapkövét József nádor utasítására 1802-ben helyezték el. Az épület tervezője a nádor udvari építésze – Heppe Szaniszló mérnök volt. A kápolnát Alexandra Pavlovna Szentpétervárról magával hozott gyóntató papja Andrej Szamborszki esperes szentelte fel 1803-ban. Az ürömi temetésre az épülő kápolnában korábban - 1802. szeptemberében került sor.

Angyalföldi Szent László templom

1928 őszén telket kaptak templom és paplak építésére. Az alapkövet ez év decemberében Serédi bíboros úr helyezte el, és már 1929. november 10-én felszentelte a templomot.

Neogót stílusú, latinkereszt alaprajzú, háromhajós templom, félköríves záródású apszissal. Főtornyát két alacsony kíséri. Huszártornya is van.
A stáció képeit Antal Károly szobrászművész készítette, és Vignáli Gusman bronzba öntötte. A szószék ruskicai márványból készült. A templom orgonája három manuálos, 33 regiszteres. 1942-ben a rákosfalvai Rieger cég készítette.

A templombelső ékessége a három szárnyasoltár, melyek 1939-1942 között készültek, Molnár C. Pál alkotásai.
A plébánia weboldala: Szent László plébánia

Budapest-Csillaghegyi Református Egyházközség temploma

A templom története itt olvasható

Budapest-Angyalföldi Református Egyházközség temploma

A templomot 1927-1933-ig építették, Padányi-Gulyás Jenő és Gothard Zsigmond tervei alapján.

Külső-Kelenföldi Református Egyházközség temploma

1981-ben épült.

weboldal: külsőkelenföldi református

Budai Szent Flórián Görög Katolikus templom

A tervező és építés mester Nepauer Máté volt.
Az építés 1760. november 15-vel tekinthető befejezettnek, de a belső berendezés, a dekoráció kiépítése még tovább folytatódott, s a főoltárkép 1770-es elkészültével és felhelyezésével nyert befejezést. Magát a képet Franz Xaver Wagenschönbécsi mester festette.

Weboldal: http://www.gorogkatbuda.hu/

Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom

Budapest, Rózsák tere

A templom alapjainak kiásását 1893. július 23-án kezdték meg, az építkezést pedig szeptember 11-én. A templom alapkövét ünnepélyes keretek között maga a király, I. Ferenc József tette le 1895. október 20-án, reá mérve az első három kalapácsütést.

A templom építésze, Steindl Imre (1839-1902)
A kor jelentős építész egyénisége a műegyetem tanára volt, akinek a nevét elsősorban az Országház (1883) tervezőjeként ismerjük. Megmaradt jelentősebb munkái: a Váci utca 62-64. szám alatt az Új Városháza építése (1868), a Műegyetem első önálló épülete a Múzeum körút 68. szám alatt, az Állatorvostudományi Egyetem pavilonrendszerben elhelyezett oktatási és gyógyászati épületei.

Istenszülő Oltalma Görög Katolikus templom

Budapest, Rózsák tere

Az első Szent Liturgiát 1905 december 3-án mutatták be.
A templombelső festésére 1932-ben Petrasovszky Emmánuelt kérték fel, aki Takács István festőművész barátjával festette meg a szentély seccóit. A szentélyben található 3 üvegablak 1881-ben készült, amikor még a római katolikusok használták a templomot. Középen Szent Erzsébet látható, két oldalán pedig Szent Mátyás apostol, és Szent József van ábrázolva. A régi fából készült oltárt 1933-ban, a megváltás 1900.-ik évfordulóján kőoltárra cserélték.
weboldal: Rózsák tere 

Budapesti Vidámpark

A terület már az 1800-as években helyet adott a Vurstlinak. Az előkelő Angol Parkot pedig egy évszázada nyitották. A mai intézmény a Vurstli és az Angol Park 1950-ben történt összevonásával jött létre..

Körhinta (1906)

Europa Nostra díjas műemlék.

Elvarázsolt Kastély és Hordó

A Budapesti Vidámpark weoldala: http://www.vidampark.hu/

Kőbánya Szent László templom

 A XIX. sz. elejétől benépesülő területen 1869-ben expositura létesül, majd 1881-ben a józsefvárosi plébániából leválasztva plébánia alakul.

A templom építését Lechner Ödön terve szerint 1894-ben kezdik meg. Felszentelése 1900. június 27-én, védôszentjének, Szent Lászlónak ünnepén történik. A páratlan megjelenésű, műemlék templom (1500 m2) belső díszítése és berendezése Tandor Ottó terve szerint készült. A templom háromhajós, bazilikás rendszerű. Lechner franciaországi román kori és gótikus vonásokat vegyített reneszánsz,
barokk, perzsa és magyar népi elemekkel, mesterien magyarossá formálva az épületet.

A főhajó hossza 50 méter, belvilága 23 méter, a templom tornya (Budapest legmagasabb tornya)
83 méter. A templomnak különleges jellegét még az adja, hogy kívülbelül a Pécsi Zsolnai Gyár
termékei díszítik: mázas tégla, tetőcserép, díszek, szobrok, attikák, oltárok, szószék,
keresztelőkút és szenteltvíztartó.

A templom a háborúban erősen megrongálódott: a németek kilövőállásnak használták a magas
tornyot, az oroszok pedig istállónak a templomot.
A templom külső helyreállítása 1974 őszén indult el, 1994 márciusában került átadásra. Teljes
költségét a Fővárosi Műemlékfelügyelôség állta. A belső helyreállítás 1993-94-ben történt saját
erőből. A hívek áldozatos hozzájárulását segítette némi összeggel a Főegyházmegye, jelentős
mértékben pedig a Kőbányai Önkormányzat. A templom még fővárosi tulajdon.

weboldal: Szent László

Citroen DS3

Szent Kereszt felmagasztalása templom

Alsónémedi

A barokk templomot 1751-ben építtette Eszterházy I. Károly váci püspök. A zömök hagymasisakkal díszített magas torony enyhe baluszteres áldoztatórács választja el a hajótól.
A főoltáron páros oszlopok között feszület látható, kétoldalt Mária és Szent János szobrával. A mellékoltárokon a Fájdalmas Szűz és Nepomuki Szent János oltárképeit helyezték el.

Ócsa Szentháromság templom

1774-ben kezdték el építeni és 1777-ben került felszentelésre az ócsai katolikusok ma is álló második temploma, melyet Mayerhoffer András tervezett. Tornya a jelenleginél kisebb, egyszerűbb formában épült fel, 1993-ban Juhász Károly tervei szerint épült át. Az épület egységes barokk stílusú. 2-2 oldalsó ablaka szegmensíves. A kb. 20 méter magas, a homlokzat síkjába illeszkedő tornyon a bejárat felett boltíves ablak, fölötte kör alakú ablak áll. A templom tömbjéből kiemelkedik a harangház, melyet az attól párkánnyal elválasztott toronyóra követ.

Ócsai Református templom

Ócsa legnevezetesebb épülete a XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, a premontrei szerzetesek számára épült. A falu az Árpádházi uralkodók idején királyi birtok volt.

A lakosság a XVII. század elején református hitre tért. A templom 1560-tól az Ócsai Református Egyházközség tulajdonában és használatában van. 1664-ben tatár csapatok felgyújtják a tetõszerkezetet, s több évtizeden keresztül az épület mintegy hatodrésze van csak befedve.

Az egyház legnevesebb patrónusa gr. Teleki József (1738-1796) volt, aki az 1770-es évek elején birtokot vásárolt Ócsán. Teleki egyik célja az volt, hogy az ócsai templom további pusztulását megállítsa. A restaurálás 1774-1777 között megtörtént, majd 1777. május 4-én -pünkösd napján- felszentelték az elkészült templomot.

1865-ben új orgona épült Komornyik József nagyváradi mester tervei szerint. 1872-ben villámcsapás érte a templomot és megrongálta az orgonát.

 

 weboldal: Ócsai Református Egyházközség