Pókaszepetk

A település Szepetk illetve Zepethk részének első említése 1262-ből való,Pókafa első említése 1453-ból származik.

Szent Péter és Pál Római Katolikus Templom






Alapítva 1788-ban.

Bugaci Ősborókás

Leégett a bugaci ősborókás 2012 április 29. A jelenlegi állapotról készültek a képek.

Critical mass 2012 Budapest

Gróf Széchenyi Rendezvényhajó

A Gróf Széchenyi István Rendezvényhajó Budapest jelenleg egyetlen működő lapátkerekes, kétszintes hajója, amely két szinten akár 400 vendég fogadására is képes.



Épült     1940, Schiffwerft Korneuburg, Korneuburg
Legnagyobb hossz:    77,7 m
Hossz a függélyek között:     76,00 m
Legnagyobb szélesség:     16,20 m
Szélesség a főbordán:     8,40 m
Oldalmagasság:     2,70 m
Legnagyobb merülés:    1,55 m
Vízkiszorítás:     650 t
Főgép típus:     Sulzer diesel / BrownBoweri generátor
Főgép teljesítmény:     2x460 LE

Tési malom

Szélmalom és kovácsműhely múzeum



Tés határában vízimalmok hajtására alkalmas folyóvíz nincs, így őseink az élénk bakonyi szeleket fogták be a szélmalmok vitorlájába. Tésen több szélmolnár is dolgozott. A tési szélmalmok ipartörténeti emlékek. Ma is működőképes állapotban van a két felújított szélmalom.
Valaha négy ilyen szélmalom működött a faluban. A Rotter és Vaszlav malmoknak már a nyoma sem található. A Táncsics utcai kertekben álló malmok közül a Helt malmot 1840-ben építette Pircher János malomács. Népi műemlék. Köralaprajzú, enyhén karcsúsodó, háromszintes kőfalazatú épület, forgatható, zsindelyes, kúpos tetővel fedve szegmens-íves kis ablakokkal. Hatvitorlás szélkerék hajtja. A malomban két pár kő van, 8-as vámra dolgozott, napi négy mázsát őrölt.
forrás: Szélmalom Múzeum

Frankel Leó utcai zsinagóga

1888-ban épült Fellner Sándor tervei alapján egy korábbi, kisebb imaház helyén. A neogótikus, klinkertéglás templom eredetileg szabadon állt. Földszintes házak, a zsidó mészárszék és hitközségi lakások vették körül. 1928-ban épült köré a budai zsidó hitközség hatemeletes bérháza, amely a Duna felől nyitott, így a templom keleti falát látni engedi. Itt működött a Vörösmarty zsidó cserkészcsapat. A templomot a második világháború alatt istállónak használták. Az épületet 2000-ben felújították.

weboldal: frankel.hu/

Budapest 2012

Budai vár



Margit híd



Hősök tere

Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház

A nyolcszintes épület 1894-ben készült el, Mai Manó fotográfus megrendelésére. 1931-ben a fényképész fiától megvásárolta Rozsnyai Sándor zeneszerző és felesége Rozsnyai (született Senger) Mici, művésznevén „Miss Arizona”. Ők építették az addig üres udvarba a három szintes Arizona mulatót. Ez 1944-ig működött, amikor is a tulajdonosokat elhurcolták. A háború után az épület a legkülönfélébb célokat szolgálta, iskola, bemutatóterem volt, majd a Magyar Autóklub budapesti szervezete használta 30 éven át.
A Magyar Fotográfiai Alapítvány 1996-tól kezdve tudta kivásárolni a bérleti jogokat a bent lakó bérlőktől. A félemeleti Mai Manó Galéria 1995-ben, a Magyar Fotográfusok Háza az I. és II. emeleten 1999. március 18-én nyílt meg benne. (Megnyitotta Nádas Péter író.)

forrás: .maimano.hu

Jégzajlás 2012

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum

A régi Tabánnak alig maradt fenn valami emléke. Egyike az Apród utca 1-3 alatti műemlék: Semmelweis Ignác szülőháza. A ház a 18. sz végén épült, eredetileg klasszicizáló, későbarokk stílusban. A nagy tabáni tűzvész (1810) idején elpusztult házat felújításakor megnagyobbították, és copf stílusban építették újjá.



A Semmelweis Ignác egykori szülőházában működő Semmelweis Orvostörténeti Múzeum az orvostudomány és gyógyszerészet hazai és nemzetközi történetéből ad ízelítőt. Az állandó kiállítás az ókortól a 20. század elejéig tartó fejlődés tárgyi, művészeti és írásos emlékeit mutatja be, míg az időszaki kiállítások egy-egy különös téma köré csoportosítják olykor meghökkentő, más múzeumokban ritkán látható anyagukat.

A látogató nem csak ismeretekben, hanem élményekben is gazdagodhat ebben a sajátos légkörű múzeumban: beléphet Semmelweis egykori dolgozószobájába, vagy a kétszáz éves, pesti Szent Lélek patika faragott bútorai közé, gyönyörködhet a művészi kivitelű, 18. századi anatómiai viaszpreparátumokban, a miniatűr fogászati rendelőmodellben és a furcsa, ódon orvosi műszerekben egyaránt.
forrás: semmelweis.museum

Arany Sas patika

A budai Várnegyedben, szinte a Mátyás templommal szemben található Budapest gyógyszerészettörténeti Múzeuma. Az Arany Sas patika épülete a 15. század első felében épült kereskedőház. Többször átalakították: 1526-1541 között készült el a ma is fenálló összes dongaboltozat, a reneszánsz kor emléke a vakfülke. 1500 körül került a falra a menyezetfestés: szürkéskék alapon sárga csillagos, "alkimista" mintázat. A 18. sz elején készült a téglavörös alaptónusú barokk falfestés és a "Jézus és a vérfolyásos asszony" jelenetét ábrázoló falfestés. Az épület mai, klasszicizáló homlokzata 1820 körül készült.
Ebben az épületben működött 1750-1913 között az első budavári patika.

forrás: Patikamúzeum

HuGlass 2012

Magyar Üvegművészeti Társaság kiállítása


B55 GALÉRIA
Budapest V. kerület Balaton utca 4.

Mercedes-Benz Nürnburg 500 Offene Tourer

Mercedes Benz Nürburg 500 Tourer
1930 - 1934
Zylinder ( cylinder) : 8
Hubraum (displacement) : 4918 ccm
Leistung (power) : 100 PS
Höchstgeschwindigkeit (speed) : 110 km/h

Magyar Országos Levéltár

Az ország, azaz a magyar rendek levéltára (Archivum Regni) 1756. évi alapításakor a pozsonyi országházban talált otthonra. Innen 1784-ben a feloszlatott klarissza apácarend budai kolostorának épületébe, a budai országházba költözött, ahol a levéltári használatra átadott helyiségek már a beköltözéskor is szűkösnek bizonyultak. A Magyar Királyi Országos Levéltár létrehozásakor, 1874-ben fölmerült egy önálló levéltári épület felépítésének terve.

Pecz Samu műegyetemi tanár csak 1912-ben kapott megbízást a Bécsi kapu téren lévő ún. bosnyák laktanya helyére építendő levéltár terveinek elkészítésére. A híres építész, akinek nevéhez számos budapesti középület megalkotása fűződik, Pauler elképzelései és a nemzetközi tapasztalatok alapján romantikus, historizáló stílusú épületet tervezett.

A lépcsőházat, a földszinti és az emeleti csarnokokat Róth Miksa műhelyében készült színes üvegablakok díszítik.

A levéltár weboldala: Magyar Országos Levéltár

Hősök Temploma

A hétköznapi istentiszteletek céljára használt, 186 személyes Hősök Temploma 1931-ben épült. A Hősök Zsinagógája annak a 10 000 magyar zsidó katonának állít emléket, akik az első világháború harcmezőin dicsőséget szerezve hősi halált haltak. Számukat onnan tudjuk, hogy az Egység, az akkori zsidó újság az egész háború alatt pontos statisztikát vezetett a zsidó katonák haláláról.

A bejárat felett héber szövegből formált hatalmas Dávid-csillag van. A díszítőelem különlegessége, hogy a következő bibliai idézetek betűiből alakul ki a csillag: אֵיךְ נֹפְלוּ גִּבֹּרִים „Éch nóflú gibbórím... / Éch najflu gibajrim…” „Jaj, hogy a hősök elhullottak a harcban…”.

Hunyadi téri zsinagóga

A Hunyadi téri vásárcsarnok mellett 1890-ben épült bérház magasföldszintjén működik 1896-os megalakulása óta a neológ imaterem. A második világháborúig a térre néző egyik nagy ablakán ez a felirat áll: „Chevra mázkir nesámot”, ami ’lélekre emlékező egylet’-et jelent. A vészkorszak nehéz évei alatt az utolsó pillanatig ellátták a hitéleti teendőket. Bezárására 1944 nyarán került sor. 1945 áprilisában a körzet tagjai takarították ki a templomot, így téve lehetővé az imák megtartását.
Forrás: mazsihisz.hu

Hegedűs Gyula utcai zsinagóga

A Lipótvárosi Imaegylet számára épült 1911-ben Vajda Béla tervei alapján. A tizenkilencedik század végi zsinagógaépítő hullám kitárulkozó hangnemét felváltották a visszafogott, rejtőzködő épületek. Ezek egyike volt a Hegedűs Gyula utcai is, melyet egy lakóház üzlethelyiségéből alakítottak ki. 1927-ben Baumhorn Lipót, leghíresebb zsinagógaépítészünk udvari beépítéssel bővítette a templomot. Az eklektikus stílusú utcai homlokzatot és az udvari neoreneszánszt kiegyensúlyozza Baumhorn visszafogott szecessziója. A belső tér különleges eleme a színes acél- és üvegtető, ami a korszak színház- és mozivilágának felülvilágítóira emlékeztet.

Kazinczy utcai zsinagóga

A zsidónegyed zsinagóga-háromszögének utolsóként felépült zsidó temploma. A Pesti Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség modern, szecessziós épületének koncepciója mintegy a „Dohány” ellenében fogalmazódott meg, majd 1912-ben a Löffler testvérek tervei nyomán realizálódott az elképzelés. Az építészek egy komplex közösségi épületegyüttes tervezésére kaptak megbízást. A zsinagóga köré így székház, óvoda, talmudiskola, konyha és mészárszék is épült. A templomtér ékességei a Róth Miksa üvegművész által festett, mérműves ablakok. A zsinagógát a közelmúltban a magyar és magyar gyökerű amerikai, izraeli fiatalokból álló ortodox hitközség újította fel.
Forrás: mazsihisz.hu

Páva utcai zsinagóga

Holokauszt Emlékközpont




A zsinagóga épületét a századforduló legtermékenyebb európai zsinagógatervezője, Baumhorn Lipót (1860-1932) tervezte eklektikus stílusban, az 1909-ben Belatini Braun Géza gyáros által a hitközségnek adományozott telken. Az építkezéshez csak 1923-ban kezdtek hozzá. A közadakozásból épült zsinagógát 1924. január 6-án szentelték fel.
A templom 1944-ig működött, 1944-45-ben internálótáborként használták, majd 1945-től alkalomszerűen ismét tartottak itt istentiszteletet. A korábban elbontott épületrészekben kóser konyha és idősek klubja működött. 1990 után a főépületben, a női karzat alatt kapott helyet a Hasomer Hacair és a Kidma zsidó ifjúsági szervezet. Ekkora a zsinagóga épület már igen lepusztult állapotban volt.

1999-ben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége felajánlotta az épületet a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány céljaira. A műemléki felújítás 2003-ban kezdődött meg.
Holokauszt Emlékközpont: http://www.hdke.hu/

Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem zsinagógája

1877-ben épült a Rabbiképző Intézet udvari épületében a diákok számára. Az udvarról előtér vezet a templomba, a bejárat fölött öntöttvas oszlopok tartják a karzatot, mely női hallgatók híján az orgonának és a kórusnak adott helyet. A tér díszei a festett üvegablakok, melyek zsidó jelképeket és bibliai jeleneteket ábrázolnak: az égő áldozati oltárt, kohanita áldást osztó kezet, menórát, sófárt, Noé bárkáját és a sinai-hegyi kinyilatkoztatást. A zsinagóga jelentős liturgikus textilgyűjteménnyel rendelkezik, a holokausztban elpusztult vidéki zsidó közösségek összegyűjtött hagyatékából.
Forrás: mazsihisz.hu