A sólyi református templom hazánk legrégebbi falusi temploma. A ma látható barokk stílusú templom helyén állt az ősi kápolna, melyet István király emeltetett Koppány vezér felett aratott győzelme után Sólyban. Az 1009-ből származó királyi okirat a fogadalmi kápolnát az egyetlen olyan templommá teszi az országban, amely dokumentáltan Szent István személyéhez fűződik. A szentély és a hajó között az északi oldalon áll a kis szószék, felette az 1775-ös évszámmal. Korábban a templom festett famennyezetű volt, de az 1724-ből való eredeti mennyezetet és a karzatot 1894-ben elvitték az Iparművészeti Múzeumba. Az 1997-ben megkezdődött falfeltárási kutatások közben a templom legrégebbi falain festmények nyomaira bukkantak. A templomban folytatott ásatás során a padozat alatt középkori csontvázakat találtak 2009-ben.
Magyarok Nagyasszonya Iskolakápolna
1910-ben - a növekvő létszámú római katolikus hívők részére a Zirci Ciszterci Apátság építtette az ún. iskolakápolnát. A kicsiny - 12 x 6 méteres alapterületű - templomot a Magyarok Nagyasszonya Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A templomnak csak kis huszártornya van melynek faszerkezetét nemrégen újította fel az egyházközség.
