Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom

Budapest - Gellért-hegy
  A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felöli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára.
Az 1950-es években az ÁVH a Pálos rend működését beszüntette, a templom berendezését szétverte, az üresen maradt barlangtemplom bejáratát 1960-ban befalazta.

1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.
forrás: palosrend.hu

Old Cars

Pilisszántó

Boldogasszony Sziklakápolna
Feszentelése 2006 december 21-én volt.
Makovecz Imre és társa Őrfi József szakrális épületet tervezett. Ez volt Makovecz Imre első olyan terve, ami szerint az egész épület csak kőből és nem fából épült.
forrás: pilisszanto.hu

Páduai Szent Antal templom
  A templomot Zichy Mihály özvegye, gróf Berényi Erzsébet építtette, alapkövét 1758-ban tették le, felszentelve 1760-ban lett. Páduai Szent Antal, Szent Kereszt és Fájdalmas Szűz oltárainak, szószékének és keresztelőmedencéjének szobrászmunkáit Bebó Károly 1759. Augusztusától 1760. Június 3-ig készítette.
forrás:pilisszanto.hu

 

Filozófusok kertje

Budapest, Gellért-hegy



Wagner Nándor a Japánban élt szobrászművész 1997-ben adományozta Budapestnek a nyolcalakos kompozíciót, amelyet 2001-ben állították fel a Gellérthegyen. A mester a világ különböző kultúráit képviselő öt alakot, Ábrahámot, Ekhnatont (IV. Amenhotep), Jézust, Buddhát, Lao-Cet mintázta meg, valamint helyet kap Assziszi Szent Ferenc, Daruma (Boddhidarma) herceg és Mahatma Gandhi is a szoborcsoportban.

Szabadság-szobor

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmafaágat tartó nő alak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben elkészült alkotása. Az eredeti, több kisebb szobrot is magábafoglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították. A kommunista rezsim bukása és a szovjet „felszabadítás” átértékelése után a szoboregyüttest jelentősen átalakították és a szovjetekre való utalásokat eltávolították. Maga a szobor 14 méter magas, talapzatával együtt azonban 40 méter magasra emelkedik a 235 méter magas Gellért-hegy fölé. A Citadella délkeleti bástyájánál álló emlékmű jól látható a főváros jelentős részéből.
forrás:wikipedia

Pálosok keresztje

A Gellért-hegyi Sziklatemplom felett látható.
 A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend 1250-ben alakult.