Angol katonai temető - Solymár
2012. december 22., szombat
2012. december 7., péntek
Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga
A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó stílusban épült zsinagóga a budapesti „zsinagóga-háromszögben”, a későbbi budapesti gettó területén. „Kis zsinagóga”-ként is ismert (a „nagy zsinagóga” a Dohány utcai). A VII. kerületben található, a Rumbach Sebestyén utca 11-13. szám alatt. A zsinagóga 1869 és 1872 között épült közadakozásból, tervezője az osztrák Otto Wagner, aki a bécsi szecesszió vezető alakja volt. Az épület a második világháború óta romos, 1959 óta nem használják vallási célokra, 1979-ben a teteje is beszakadt.
forrás: hu.wikipedia.org
2012. december 5., szerda
Dohány utcai zsinagóga
Európa legnagyobb, 6000 főt befogadó zsinagógája Ludwig Förster bécsi építész tervei alapján épült 1859-ben, a korszakban formabontó öntöttvas szerkezettel. Förster szerint minden zsinagógát az egykori salamoni szentély bibliai leírása alapján kell felépíteni, és ez a hatás érződik a „Dohány” térkezelésében, anyaghasználatán és díszítőmotívumain is. Az 1930-as években a nagytemplomhoz hozzáépült, stílusában a temploméval megegyező zsidómúzeum, melynek helyén egykor Theodor Herzl szülőháza állt.
A zsinagoga webolda: dohany utcai zsinagoga
Hősök Temploma
A hétköznapi istentiszteletek céljára használt, 186 személyes Hősök Temploma 1931-ben épült. A Hősök Zsinagógája annak a 10 000 magyar zsidó katonának állít emléket, akik az első világháború harcmezőin dicsőséget szerezve hősi halált haltak. Számukat onnan tudjuk, hogy az Egység, az akkori zsidó újság az egész háború alatt pontos statisztikát vezetett a zsidó katonák haláláról.
A bejárat felett héber szövegből formált hatalmas Dávid-csillag van. A díszítőelem különlegessége, hogy a következő bibliai idézetek betűiből alakul ki a csillag: אֵיךְ נֹפְלוּ גִּבֹּרִים „Éch nóflú gibbórím... / Éch najflu gibajrim…” „Jaj, hogy a hősök elhullottak a harcban…”.
2012. november 25., vasárnap
Csepeli Evangélikus templom
1926-ban rakták le a templom alapkövét. 1928. november 11-én szentelte fel azt Raffay Sándor evangélikus püspök. A csepeli evangélikus templomot Vojtka József okleveles építészmérnök tervezte. Ezért fizetséget nem kért. Az első oltárképet Clauder Margit festette, ajándékba. Weiss Manfred egykori csepeli gyártulajdono üzemeiben készültek a templom vaskeretes ablakai, a vasbetonszerkezethez tartozó tartóelemek és a szép csengésű, hazánkban a harmadik legnagyobb acél harang.
2012. november 24., szombat
Pesterzsébeti evangélikus templom
Óváry Arthúr építész tervei szerint épült, felszentelését 1926 karácsony másnapján Dr. Raffay Sándor püspök úr végezte.
A gyülekezet weboldala: pegy.hu/
2012. november 18., vasárnap
2012. november 4., vasárnap
2012. október 17., szerda
Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom
Budapest - Gellért-hegy
A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felöli oldalán, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára.
Az 1950-es években az ÁVH a Pálos rend működését beszüntette, a templom berendezését szétverte, az üresen maradt barlangtemplom bejáratát 1960-ban befalazta.
1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.
forrás: palosrend.hu
2012. október 15., hétfő
2012. október 7., vasárnap
Pilisszántó
Boldogasszony Sziklakápolna
Feszentelése 2006 december 21-én volt.
Makovecz Imre és társa Őrfi József szakrális épületet tervezett. Ez volt Makovecz Imre első olyan terve, ami szerint az egész épület csak kőből és nem fából épült.
forrás: pilisszanto.hu
Páduai Szent Antal templom
A templomot Zichy Mihály özvegye, gróf Berényi Erzsébet építtette, alapkövét 1758-ban tették le, felszentelve 1760-ban lett. Páduai Szent Antal, Szent Kereszt és Fájdalmas Szűz oltárainak, szószékének és keresztelőmedencéjének szobrászmunkáit Bebó Károly 1759. Augusztusától 1760. Június 3-ig készítette.
forrás:pilisszanto.hu
Feszentelése 2006 december 21-én volt.
Makovecz Imre és társa Őrfi József szakrális épületet tervezett. Ez volt Makovecz Imre első olyan terve, ami szerint az egész épület csak kőből és nem fából épült.
forrás: pilisszanto.hu
Páduai Szent Antal templom
A templomot Zichy Mihály özvegye, gróf Berényi Erzsébet építtette, alapkövét 1758-ban tették le, felszentelve 1760-ban lett. Páduai Szent Antal, Szent Kereszt és Fájdalmas Szűz oltárainak, szószékének és keresztelőmedencéjének szobrászmunkáit Bebó Károly 1759. Augusztusától 1760. Június 3-ig készítette.
forrás:pilisszanto.hu
2012. október 5., péntek
Filozófusok kertje
Budapest, Gellért-hegy
Wagner Nándor a Japánban élt szobrászművész 1997-ben adományozta Budapestnek a nyolcalakos kompozíciót, amelyet 2001-ben állították fel a Gellérthegyen. A mester a világ különböző kultúráit képviselő öt alakot, Ábrahámot, Ekhnatont (IV. Amenhotep), Jézust, Buddhát, Lao-Cet mintázta meg, valamint helyet kap Assziszi Szent Ferenc, Daruma (Boddhidarma) herceg és Mahatma Gandhi is a szoborcsoportban.
Wagner Nándor a Japánban élt szobrászművész 1997-ben adományozta Budapestnek a nyolcalakos kompozíciót, amelyet 2001-ben állították fel a Gellérthegyen. A mester a világ különböző kultúráit képviselő öt alakot, Ábrahámot, Ekhnatont (IV. Amenhotep), Jézust, Buddhát, Lao-Cet mintázta meg, valamint helyet kap Assziszi Szent Ferenc, Daruma (Boddhidarma) herceg és Mahatma Gandhi is a szoborcsoportban.
2012. október 3., szerda
Szabadság-szobor
A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmafaágat tartó nő alak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben elkészült alkotása. Az eredeti, több kisebb szobrot is magábafoglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították. A kommunista rezsim bukása és a szovjet „felszabadítás” átértékelése után a szoboregyüttest jelentősen átalakították és a szovjetekre való utalásokat eltávolították. Maga a szobor 14 méter magas, talapzatával együtt azonban 40 méter magasra emelkedik a 235 méter magas Gellért-hegy fölé. A Citadella délkeleti bástyájánál álló emlékmű jól látható a főváros jelentős részéből.
forrás:wikipedia
2012. október 1., hétfő
Pálosok keresztje
2012. szeptember 16., vasárnap
2012. szeptember 9., vasárnap
Siófoki Evangélikus templom
1990. június 30-án szentelte fel dr. Harmati Béla püspök az Oulu parkban az evangélikus templomot.
A templom és a parókia tervét Makovecz Imre Kossuth díjas építész készítette.
Gyülekezet weboldala: http://www.siofok-lutheran.eu/
2012. augusztus 18., szombat
2012. augusztus 17., péntek
Pesthidegkút Ófalu
Sarlós Boldogasszony plébániatemplom
Az ófalusi plébániatemplom a legöregebb és a leggazdagabb múltú műemléke Hidegkútnak. Sokáig úgy tudtuk, hogy a templom 1736-ban épült. Az 1970-es években a Budapesti Történeti Múzeum régésze, Altmann Julianna kormeghatározó ásatásokat végzett. Megállapította, hogy a templom alapzata középkori. Ezt igazolják a Hans Kröninger Pesthidegkuter Geschichte c. könyvében leírtak is. Egyes leletek arra utalnak, hogy ezen a helyen a római korban is volt élet.
forrás: http://www.plebania.net/
Az ófalusi plébániatemplom a legöregebb és a leggazdagabb múltú műemléke Hidegkútnak. Sokáig úgy tudtuk, hogy a templom 1736-ban épült. Az 1970-es években a Budapesti Történeti Múzeum régésze, Altmann Julianna kormeghatározó ásatásokat végzett. Megállapította, hogy a templom alapzata középkori. Ezt igazolják a Hans Kröninger Pesthidegkuter Geschichte c. könyvében leírtak is. Egyes leletek arra utalnak, hogy ezen a helyen a római korban is volt élet.
forrás: http://www.plebania.net/
2012. augusztus 10., péntek
Gercsei Nagyboldogasszony kápolna
Gercse 1212 óta ismert község, a mai Hidegkút és Óbuda határán feküdt. A török alatt sorsára hagyott, a 18. század elején újjáépített, az 1820-as évektől ismét pusztulásnak indult falusi templom a legutóbbi időkig omladozott a Csúcs-hegy alatt. Társadalmi összefogással, a Kulturális Innovációs Alapítvány és a Magyar Kézműves Akadémia szervezésében eredeti formájában és funkciójában állították helyre.
A gercsei templom újraszentelése 1997. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján volt.
A gercsei templom újraszentelése 1997. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján volt.
2012. július 31., kedd
Szentbékkállai Kőtenger
A Szentbékkálla határában álló kőhát a Káli-medence egyik legjelentősebb geológiai értéke.
A Káli-medence közös kincse, a Kőtenger talán itt a legszebb. Itt láthatjuk a leglátványosabb sziklaformákat, a kő mélyedéseiben megtelepedő növények, virágok ritka, csodálatos együttesét.
A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. A turisztika kőtengereknek nevezi ezeket a nagy sziklatömbökből álló kőhátakat. A Káli-medence kőhátai közül talán a legszebben, legnagyobb épségben megmaradt képződmény a Szentbékkállai Kőtenger. Ezek a kövek a az egykori Pannon-tenger homokturzásainak megkeményedett példányai, melyet a későbbi időszakok szele (főként a pliocén korban) látványos, helyenként bizarr formájúra alakított. Ezekből kiváló malomköveket lehetett készíteni, ami legnagyobb részüknek, Kővágóörs, Kisörspuszta és Szentimrepuszta térségében, a pusztulásukhoz vezetett. Kővágóörs egy ilyen kőhátra épült, neve is innen ered. Néhány ház teljesen ráépült egy-egy ilyen sziklatömbre úgy, hogy a kő itt-ott kilóg a fala alól, sőt felbukkan egyes szobáinak sarkában is.
forrás: balcsi.net
A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. A turisztika kőtengereknek nevezi ezeket a nagy sziklatömbökből álló kőhátakat. A Káli-medence kőhátai közül talán a legszebben, legnagyobb épségben megmaradt képződmény a Szentbékkállai Kőtenger. Ezek a kövek a az egykori Pannon-tenger homokturzásainak megkeményedett példányai, melyet a későbbi időszakok szele (főként a pliocén korban) látványos, helyenként bizarr formájúra alakított. Ezekből kiváló malomköveket lehetett készíteni, ami legnagyobb részüknek, Kővágóörs, Kisörspuszta és Szentimrepuszta térségében, a pusztulásukhoz vezetett. Kővágóörs egy ilyen kőhátra épült, neve is innen ered. Néhány ház teljesen ráépült egy-egy ilyen sziklatömbre úgy, hogy a kő itt-ott kilóg a fala alól, sőt felbukkan egyes szobáinak sarkában is.
forrás: balcsi.net
2012. július 21., szombat
2012. július 16., hétfő
2012. július 15., vasárnap
Szűz Mária és Szent Mihály arkangyal Kopt Ortodox templom
2012. június 25., hétfő
2012. május 28., hétfő
Zalaistvand
A 16. században már volt evangélikus lelkésze. Újraéledt 1783-ban. Anyakönyveit 1783-tól vezeti. Templomai: Zalaistvánd (1784) és Zalaszentgrót (1878).
Zala megye egyik legősibb evangélikus gyülekezete található Zalaistvándon. Már a reformáció századában volt lelkésze a közösségnek, majd 1784-ben vált önálló anyagyülekezetté a többnyire zsellérekből álló gyülekezet.
Oltárképét Barabás Miklós festette 1872-ben.
Zala megye egyik legősibb evangélikus gyülekezete található Zalaistvándon. Már a reformáció századában volt lelkésze a közösségnek, majd 1784-ben vált önálló anyagyülekezetté a többnyire zsellérekből álló gyülekezet.
Oltárképét Barabás Miklós festette 1872-ben.
Pókaszepetk
2012. május 22., kedd
2012. április 22., vasárnap
2012. április 17., kedd
Gróf Széchenyi Rendezvényhajó
A Gróf Széchenyi István Rendezvényhajó Budapest jelenleg egyetlen működő lapátkerekes, kétszintes hajója, amely két szinten akár 400 vendég fogadására is képes.
Épült 1940, Schiffwerft Korneuburg, Korneuburg
Legnagyobb hossz: 77,7 m
Hossz a függélyek között: 76,00 m
Legnagyobb szélesség: 16,20 m
Szélesség a főbordán: 8,40 m
Oldalmagasság: 2,70 m
Legnagyobb merülés: 1,55 m
Vízkiszorítás: 650 t
Főgép típus: Sulzer diesel / BrownBoweri generátor
Főgép teljesítmény: 2x460 LE
Épült 1940, Schiffwerft Korneuburg, Korneuburg
Legnagyobb hossz: 77,7 m
Hossz a függélyek között: 76,00 m
Legnagyobb szélesség: 16,20 m
Szélesség a főbordán: 8,40 m
Oldalmagasság: 2,70 m
Legnagyobb merülés: 1,55 m
Vízkiszorítás: 650 t
Főgép típus: Sulzer diesel / BrownBoweri generátor
Főgép teljesítmény: 2x460 LE
2012. március 19., hétfő
Tési malom
Szélmalom és kovácsműhely múzeum
Tés határában vízimalmok hajtására alkalmas folyóvíz nincs, így őseink az élénk bakonyi szeleket fogták be a szélmalmok vitorlájába. Tésen több szélmolnár is dolgozott. A tési szélmalmok ipartörténeti emlékek. Ma is működőképes állapotban van a két felújított szélmalom.
Valaha négy ilyen szélmalom működött a faluban. A Rotter és Vaszlav malmoknak már a nyoma sem található. A Táncsics utcai kertekben álló malmok közül a Helt malmot 1840-ben építette Pircher János malomács. Népi műemlék. Köralaprajzú, enyhén karcsúsodó, háromszintes kőfalazatú épület, forgatható, zsindelyes, kúpos tetővel fedve szegmens-íves kis ablakokkal. Hatvitorlás szélkerék hajtja. A malomban két pár kő van, 8-as vámra dolgozott, napi négy mázsát őrölt.
forrás: Szélmalom Múzeum
Tés határában vízimalmok hajtására alkalmas folyóvíz nincs, így őseink az élénk bakonyi szeleket fogták be a szélmalmok vitorlájába. Tésen több szélmolnár is dolgozott. A tési szélmalmok ipartörténeti emlékek. Ma is működőképes állapotban van a két felújított szélmalom.
Valaha négy ilyen szélmalom működött a faluban. A Rotter és Vaszlav malmoknak már a nyoma sem található. A Táncsics utcai kertekben álló malmok közül a Helt malmot 1840-ben építette Pircher János malomács. Népi műemlék. Köralaprajzú, enyhén karcsúsodó, háromszintes kőfalazatú épület, forgatható, zsindelyes, kúpos tetővel fedve szegmens-íves kis ablakokkal. Hatvitorlás szélkerék hajtja. A malomban két pár kő van, 8-as vámra dolgozott, napi négy mázsát őrölt.
forrás: Szélmalom Múzeum
2012. március 7., szerda
Frankel Leó utcai zsinagóga
1888-ban épült Fellner Sándor tervei alapján egy korábbi, kisebb imaház helyén. A neogótikus, klinkertéglás templom eredetileg szabadon állt. Földszintes házak, a zsidó mészárszék és hitközségi lakások vették körül. 1928-ban épült köré a budai zsidó hitközség hatemeletes bérháza, amely a Duna felől nyitott, így a templom keleti falát látni engedi. Itt működött a Vörösmarty zsidó cserkészcsapat. A templomot a második világháború alatt istállónak használták. Az épületet 2000-ben felújították.
weboldal: frankel.hu/
2012. február 26., vasárnap
2012. február 22., szerda
Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház
A nyolcszintes épület 1894-ben készült el, Mai Manó fotográfus megrendelésére. 1931-ben a fényképész fiától megvásárolta Rozsnyai Sándor zeneszerző és felesége Rozsnyai (született Senger) Mici, művésznevén „Miss Arizona”. Ők építették az addig üres udvarba a három szintes Arizona mulatót. Ez 1944-ig működött, amikor is a tulajdonosokat elhurcolták. A háború után az épület a legkülönfélébb célokat szolgálta, iskola, bemutatóterem volt, majd a Magyar Autóklub budapesti szervezete használta 30 éven át.
A Magyar Fotográfiai Alapítvány 1996-tól kezdve tudta kivásárolni a bérleti jogokat a bent lakó bérlőktől. A félemeleti Mai Manó Galéria 1995-ben, a Magyar Fotográfusok Háza az I. és II. emeleten 1999. március 18-én nyílt meg benne. (Megnyitotta Nádas Péter író.)
forrás: .maimano.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)