Újpest, Berzeviczy utcai zsinagóga

Újpesten a második világháború előtt a külvárosi terület legjelentősebb zsidó hitközsége élt. Nagyzsinagógájuk az 1880-as években épült a Berzeviczy utca 8. szám alatt. A saroktelek olyan tájolásra kényszerítette a tervezőt, hogy a templom keleti fala az utcára nézzen. A romantikus stílusú épület saroktornyait a „Dohány”-hoz hasonlóan vörös és sárga téglasávok fedik. Két hagymakupolás torony fogja közre a középső, timpanon és rózsaablak díszítette oromfalat. Az előcsarnok feletti orgonakarzat az 1911-es földrengés miatt a kecskeméti zsinagógából kibontott Angster-orgonának ad helyet. A századfordulón az újpesti zsinagóga neves rabbija Venetianer Lajos, ismert tudós és kutató volt.
Forrás: mazsihisz.hu

Nagyfuvaros utcai zsinagóga

A XIX. század végén a Külső-Józsefvárost benépesítette a Galíciából és a keleti országrészből érkezett, alacsony egzisztenciájú zsidóság: iparosok, segédek, kiskereskedők és házalók. A Nagy Fuvaros utca környékére a jobb módú zsidó kispolgárság telepedett. A 4. szám alatti házat, ahol korábban vendéglő és kaszinó működött, az Emberbarát Egyesület vásárolta meg a tulajdonostól és az udvar beépítésével emeltek a lakóépületbe zsinagógateret. A Nagy Fuvaros utcai templomot 1922-ben avatták fel. Az épületben a második világháború idején a Nemzetközi Vöröskereszt gyermekotthona működött. Budapesten itt tartották az üldöztetés utáni első nyilvános zsidó istentiszteletet. 
forrás:  http://mazsihisz.hu

Bethlen téri zsinagóga

A neoreneszánsz épület 1876-ban az Izraelita Süketnémák Országos Intézete részére épült, majd imaszobáját 1931-ben Baumhorn Lipót bővítette zsinagógává. A templomtérben három oldalon női karzatok futnak, a fehér és arany színű keleti fal frigyszekrénye fölött pedig oszlopok tartanak timpanonos baldachint. Ezek Baumhorn szecessziós formavilágát tükrözik, és mestere, Lechner Ödön Iparművészeti Múzeumát idézik. Az ablakok Kopp Ferenc műhelyében készültek. A második világháború előtt itt működött az Izraelita Nőegylet népkonyhája és játszóháza, valamint a Chevra Kadisa segélyező szervezet. A gettósítás idején az épületet szükségkórházzá alakították, amit 1944 végén kifosztottak a nyilasok, sokakat elhurcoltak innen és meggyilkoltak. 
forrás: http://mazsihisz.hu/

Sopron: Árpád-házi Szent Margit Plébánia

A soproni Árpádházi Szent Margit plébániát 1945-ben alapították.
A kápolnát 1943-ban Badalik Bertalan domonkos püspök szentelte fel, s 1945. március 1-jén, abban a hónapban, amelynek végén mártírhalált halt, szentelte boldoggá Boldog Apor Vilmos győri megyéspüspök.
A kápolnát és a plébános lakását egy villában alakították ki, amely Schármár Károly építész fiatalkori alkotása.
Harangjait,amelyek 65 és 52cm átmérőjűek, 1948-ban öntötte Szlezák László Budapesten.
A plébánia honlapja: http://www.julianeum.hu/

2010.06.18.

Vasvári Pál utcai zsinagóga

A Vasvári Pál utca 5. szám alatti udvarba rejtett épület 1887-ben épült Fellner Sándor tervei alapján. Eredetileg két földszintes ház közé emelték, így az utca felől is látható volt. A templom a Budapesti Talmud Egylet számára épült.
A zsinagógát az 1990-es évek elején felújították, azóta a budapesti Chábád Lubavics közösség imaháza és tanháza. A templom stílusjegyeit tekintve változatos: neogótikus, korai szecessziós és neoreneszánsz jegyeket ötvöz. 
Forrás: mazsihisz.hu

Evangéliumi Pünkösdi Közösség Mindenki Temploma

Az épület terveit 1907-re Schöntheil Richárd építész készíti el, és az 1909 szeptemberi alapkőletétel után Sorg Antal építőmester vezetésével meg is kezdődik a nagyszabású építkezés, amelyet 1910-re be is fejeznek. Az őszi főünnepi istentiszteletet már itt tartják, a hivatalos megnyitásra 1911-ben került sor.
     Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltással egy időben talált rá és vásárolta meg az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Mindenki Temploma Gyülekezete, és a Bereczki Sándorné édesanyja, Lóránt Miklósné által ugyanebben az évben létrehozott Emberbarát Alapítvány a Cserkesz utcai épületegyüttest.
A felújított templomban a Mindenki Temploma Gyülekezete, a volt rabbi-épületben pedig az Emberbarát Alapítvány és az általa létrehozott Alkohol-Drogrehabilitációs Intézet kapott helyet.
A közösség weboldala: http://www.mindenkitemploma.hu

Marina part

Papp László Budapest Sportaréna

A Budapest Sportaréna egyedi kavics formáját csakúgy, mint az egész épület együttest magyar építészek (KÖZTI) tervezték együttműködve az anglo-amerikai "Sports Concepts" építészeti irodával. A Budapest Sportaréna építése 2001. június 30-án kezdődött el. A "Kavicsba" 50 000 tonnányi betont, 2 300 tonna acélszerkezetet, több mint 11 000 000 csavart és több kilométernyi kábelt helyeztek el.

Az épületkomplexum olyan nehéz, mint az Erzsébet híd és a Szabadság híd együtt. Ha megemelnénk és megmérnénk a mérleg 200 000 tonnát mutatna. Magyarország legnagyobb összefüggő gránitfelülete borítja a komplexum gyalogosterét, amely 25 000 m2. Az épületet a nagyközönség számára ünnepélyesen Jánosi György sportminiszter adta át 2003. március 13-án.
A Budapest Sportaréna 2004. május 28-a óta viseli Papp László nevét.

A sportaréna weboldala: http://www.budapestarena.hu/

Epreskert

Magyar Képzőművészeti Egyetem VI. kerület

A városi Epreskert nevét az itt található Eperfás ligettől kapta. Területén a múlt században Festészeti Mesteriskola nyílt Benczúr Gyula vezetésével, amelyet 1887-ben, öt évvel később Lotz Károly festőiskolája, valamint Stróbl Alajos szobrásziskolája követett. Az első épület 1882 év májusában kezdték el építeni, és következő 1883 év szeptemberében az oktatás elkezdődött. A Stróbl Alajos szobrásziskolája 1889-ben, Lotz Károly festőiskolája 1893-ban épült.
Ezek az épületek - kisebb-nagyobb átalakításokkal - még mindig állnak, jelenleg is műtermek.
Az epreskerti mesteriskolák és műtermek 1921-től "beolvadtak" az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolába. A múlt században került az Epreskertbe az egykori Józsefvárosi Kálvária (1744-1749) alépítménye, mely jelenleg a főiskola hallgatóinak munkáit bemutató kiállítóhelység. Évközben egyéni és tematikus csoportos kiállítások helyszíne, a tanév végén pedig diplomamunkák kiállítására biztosít lehetőséget.

Az Epreskert épületeiben a Festő, Szobrász és Látványtervező Tanszékek műtermein kívül, fém -, bronzöntő, kőfaragó, gipsz valamint üvegműhelyek állnak a hallgatók rendelkezésére.

forrás: mke.hu

Zsivány-sziklák

Duna-Ipoly Nemzeti Park

A Zsivány-sziklák Dobogókőtől mintegy másfél km-re délre, 590 m-es
tengerszint feletti magasságban találhatóak.

Megközelítésük Dobogókőről a nagy parkolótól vagy a Pilis üdülőtől a
visszakanyarodó piros illetve a kék jelzésen, Pilisszentkeresztről a kék
jelzésen lehetséges.

Óbudai Zsinagóga

Az új, ma is álló zsinagógát Landherr András Tervei alapján építették és 1821. július 20-án avatták fel. A hitközség tagjai nem csak a költségeket fedezték, de kezük munkájával is részt vettek az építésben.

A templom történetéről bővebben itt olvasható: http://www.obudaizsinagoga.hu/