2011. december 4., vasárnap

Kazinczy utcai zsinagóga



A zsidónegyed zsinagóga-háromszögének utolsóként felépült zsidó temploma. A Pesti Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség modern, szecessziós épületének koncepciója mintegy a „Dohány” ellenében fogalmazódott meg, majd 1912-ben a Löffler testvérek tervei nyomán realizálódott az elképzelés. Az építészek egy komplex közösségi épületegyüttes tervezésére kaptak megbízást. A zsinagóga köré így székház, óvoda, talmudiskola, konyha és mészárszék is épült. A templomtér ékességei a Róth Miksa üvegművész által festett, mérműves ablakok. A zsinagógát a közelmúltban a magyar és magyar gyökerű amerikai, izraeli fiatalokból álló ortodox hitközség újította fel.
Forrás: mazsihisz.hu

Páva utcai zsinagóga

Holokauszt Emlékközpont




A zsinagóga épületét a századforduló legtermékenyebb európai zsinagógatervezője, Baumhorn Lipót (1860-1932) tervezte eklektikus stílusban, az 1909-ben Belatini Braun Géza gyáros által a hitközségnek adományozott telken. Az építkezéshez csak 1923-ban kezdtek hozzá. A közadakozásból épült zsinagógát 1924. január 6-án szentelték fel.
A templom 1944-ig működött, 1944-45-ben internálótáborként használták, majd 1945-től alkalomszerűen ismét tartottak itt istentiszteletet. A korábban elbontott épületrészekben kóser konyha és idősek klubja működött. 1990 után a főépületben, a női karzat alatt kapott helyet a Hasomer Hacair és a Kidma zsidó ifjúsági szervezet. Ekkora a zsinagóga épület már igen lepusztult állapotban volt.



1999-ben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége felajánlotta az épületet a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány céljaira. A műemléki felújítás 2003-ban kezdődött meg.
Holokauszt Emlékközpont: http://www.hdke.hu/

2011. december 1., csütörtök

Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem zsinagógája



1877-ben épült a Rabbiképző Intézet udvari épületében a diákok számára. Az udvarról előtér vezet a templomba, a bejárat fölött öntöttvas oszlopok tartják a karzatot, mely női hallgatók híján az orgonának és a kórusnak adott helyet. A tér díszei a festett üvegablakok, melyek zsidó jelképeket és bibliai jeleneteket ábrázolnak: az égő áldozati oltárt, kohanita áldást osztó kezet, menórát, sófárt, Noé bárkáját és a sinai-hegyi kinyilatkoztatást. A zsinagóga jelentős liturgikus textilgyűjteménnyel rendelkezik, a holokausztban elpusztult vidéki zsidó közösségek összegyűjtött hagyatékából.
Forrás: mazsihisz.hu

2011. november 30., szerda

Újpest, Berzeviczy utcai zsinagóga


Újpesten a második világháború előtt a külvárosi terület legjelentősebb zsidó hitközsége élt. Nagyzsinagógájuk az 1880-as években épült a Berzeviczy utca 8. szám alatt. A saroktelek olyan tájolásra kényszerítette a tervezőt, hogy a templom keleti fala az utcára nézzen. A romantikus stílusú épület saroktornyait a „Dohány”-hoz hasonlóan vörös és sárga téglasávok fedik. Két hagymakupolás torony fogja közre a középső, timpanon és rózsaablak díszítette oromfalat. Az előcsarnok feletti orgonakarzat az 1911-es földrengés miatt a kecskeméti zsinagógából kibontott Angster-orgonának ad helyet. A századfordulón az újpesti zsinagóga neves rabbija Venetianer Lajos, ismert tudós és kutató volt.
Forrás: mazsihisz.hu

2011. november 22., kedd

Nagyfuvaros utcai zsinagóga


A XIX. század végén a Külső-Józsefvárost benépesítette a Galíciából és a keleti országrészből érkezett, alacsony egzisztenciájú zsidóság: iparosok, segédek, kiskereskedők és házalók. A Nagy Fuvaros utca környékére a jobb módú zsidó kispolgárság telepedett. A 4. szám alatti házat, ahol korábban vendéglő és kaszinó működött, az Emberbarát Egyesület vásárolta meg a tulajdonostól és az udvar beépítésével emeltek a lakóépületbe zsinagógateret. A Nagy Fuvaros utcai templomot 1922-ben avatták fel. Az épületben a második világháború idején a Nemzetközi Vöröskereszt gyermekotthona működött. Budapesten itt tartották az üldöztetés utáni első nyilvános zsidó istentiszteletet. 
forrás:  http://mazsihisz.hu

2011. november 20., vasárnap

Bethlen téri zsinagóga


A neoreneszánsz épület 1876-ban az Izraelita Süketnémák Országos Intézete részére épült, majd imaszobáját 1931-ben Baumhorn Lipót bővítette zsinagógává. A templomtérben három oldalon női karzatok futnak, a fehér és arany színű keleti fal frigyszekrénye fölött pedig oszlopok tartanak timpanonos baldachint. Ezek Baumhorn szecessziós formavilágát tükrözik, és mestere, Lechner Ödön Iparművészeti Múzeumát idézik. Az ablakok Kopp Ferenc műhelyében készültek. A második világháború előtt itt működött az Izraelita Nőegylet népkonyhája és játszóháza, valamint a Chevra Kadisa segélyező szervezet. A gettósítás idején az épületet szükségkórházzá alakították, amit 1944 végén kifosztottak a nyilasok, sokakat elhurcoltak innen és meggyilkoltak. 
forrás: http://mazsihisz.hu/

2011. november 17., csütörtök

Sopron: Árpád-házi Szent Margit Plébánia



A soproni Árpádházi Szent Margit plébániát 1945-ben alapították.
A kápolnát 1943-ban Badalik Bertalan domonkos püspök szentelte fel, s 1945. március 1-jén, abban a hónapban, amelynek végén mártírhalált halt, szentelte boldoggá Boldog Apor Vilmos győri megyéspüspök.
A kápolnát és a plébános lakását egy villában alakították ki, amely Schármár Károly építész fiatalkori alkotása.
Harangjait,amelyek 65 és 52cm átmérőjűek, 1948-ban öntötte Szlezák László Budapesten.
A plébánia honlapja: http://www.julianeum.hu/

2010.06.18.

Vasvári Pál utcai zsinagóga


A Vasvári Pál utca 5. szám alatti udvarba rejtett épület 1887-ben épült Fellner Sándor tervei alapján. Eredetileg két földszintes ház közé emelték, így az utca felől is látható volt. A templom a Budapesti Talmud Egylet számára épült.
A zsinagógát az 1990-es évek elején felújították, azóta a budapesti Chábád Lubavics közösség imaháza és tanháza. A templom stílusjegyeit tekintve változatos: neogótikus, korai szecessziós és neoreneszánsz jegyeket ötvöz. 
Forrás: mazsihisz.hu

2011. november 14., hétfő

Evangéliumi Pünkösdi Közösség Mindenki Temploma


Az épület terveit 1907-re Schöntheil Richárd építész készíti el, és az 1909 szeptemberi alapkőletétel után Sorg Antal építőmester vezetésével meg is kezdődik a nagyszabású építkezés, amelyet 1910-re be is fejeznek. Az őszi főünnepi istentiszteletet már itt tartják, a hivatalos megnyitásra 1911-ben került sor.
     Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltással egy időben talált rá és vásárolta meg az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Mindenki Temploma Gyülekezete, és a Bereczki Sándorné édesanyja, Lóránt Miklósné által ugyanebben az évben létrehozott Emberbarát Alapítvány a Cserkesz utcai épületegyüttest.
A felújított templomban a Mindenki Temploma Gyülekezete, a volt rabbi-épületben pedig az Emberbarát Alapítvány és az általa létrehozott Alkohol-Drogrehabilitációs Intézet kapott helyet.
A közösség weboldala: http://www.mindenkitemploma.hu

2011. november 13., vasárnap

Marina part

Papp László Budapest Sportaréna

A Budapest Sportaréna egyedi kavics formáját csakúgy, mint az egész épület együttest magyar építészek (KÖZTI) tervezték együttműködve az anglo-amerikai "Sports Concepts" építészeti irodával. A Budapest Sportaréna építése 2001. június 30-án kezdődött el. A "Kavicsba" 50 000 tonnányi betont, 2 300 tonna acélszerkezetet, több mint 11 000 000 csavart és több kilométernyi kábelt helyeztek el.


Az épületkomplexum olyan nehéz, mint az Erzsébet híd és a Szabadság híd együtt. Ha megemelnénk és megmérnénk a mérleg 200 000 tonnát mutatna. Magyarország legnagyobb összefüggő gránitfelülete borítja a komplexum gyalogosterét, amely 25 000 m2. Az épületet a nagyközönség számára ünnepélyesen Jánosi György sportminiszter adta át 2003. március 13-án.
A Budapest Sportaréna 2004. május 28-a óta viseli Papp László nevét.

A sportaréna weboldala: http://www.budapestarena.hu/

2011. november 8., kedd

Epreskert

Magyar Képzőművészeti Egyetem VI. kerület


A városi Epreskert nevét az itt található Eperfás ligettől kapta. Területén a múlt században Festészeti Mesteriskola nyílt Benczúr Gyula vezetésével, amelyet 1887-ben, öt évvel később Lotz Károly festőiskolája, valamint Stróbl Alajos szobrásziskolája követett. Az első épület 1882 év májusában kezdték el építeni, és következő 1883 év szeptemberében az oktatás elkezdődött. A Stróbl Alajos szobrásziskolája 1889-ben, Lotz Károly festőiskolája 1893-ban épült.
Ezek az épületek - kisebb-nagyobb átalakításokkal - még mindig állnak, jelenleg is műtermek.
Az epreskerti mesteriskolák és műtermek 1921-től "beolvadtak" az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolába. A múlt században került az Epreskertbe az egykori Józsefvárosi Kálvária (1744-1749) alépítménye, mely jelenleg a főiskola hallgatóinak munkáit bemutató kiállítóhelység. Évközben egyéni és tematikus csoportos kiállítások helyszíne, a tanév végén pedig diplomamunkák kiállítására biztosít lehetőséget.

Az Epreskert épületeiben a Festő, Szobrász és Látványtervező Tanszékek műtermein kívül, fém -, bronzöntő, kőfaragó, gipsz valamint üvegműhelyek állnak a hallgatók rendelkezésére.

forrás: mke.hu

2011. november 6., vasárnap

Zsivány-sziklák

Duna-Ipoly Nemzeti Park

A Zsivány-sziklák Dobogókőtől mintegy másfél km-re délre, 590 m-es
tengerszint feletti magasságban találhatóak.

Megközelítésük Dobogókőről a nagy parkolótól vagy a Pilis üdülőtől a
visszakanyarodó piros illetve a kék jelzésen, Pilisszentkeresztről a kék
jelzésen lehetséges.

2011. november 5., szombat

Óbudai Zsinagóga


Az új, ma is álló zsinagógát Landherr András Tervei alapján építették és 1821. július 20-án avatták fel. A hitközség tagjai nem csak a költségeket fedezték, de kezük munkájával is részt vettek az építésben.

A templom történetéről bővebben itt olvasható: http://www.obudaizsinagoga.hu/

2011. október 29., szombat

Mindenkor Segítõ Szűz Mária templom

Lengyel nemzetiségi templom


A Budapesten letelepedett és főképpen a kôbányai üzemekben dolgozó lengyel katolikusok 1907-ben kérik, hogy az óhegyi (Kápolna téri) fogadalmi kápolnát használatba vehessék. – 1908-ban Danek Vince lengyel származású papot nevezik ki lelkésznek, aki az itteni, valamint a lengyelországi és amerikai lengyel katolikusok adományaiból felépítteti Árkay Aladár tervei szerint a templomot (198 m2) és mellette (Óhegy u. 11.) a lengyel szociális otthont. Az ólomüveg ablakokat Palka József készítette. A templomot 1930. aug. 17-én August Hlond bíboros, lengyel prímás szenteli fel.

2011. október 13., csütörtök

Conti kápolna

X. kerület, Kőbánya, Kápolna tér


A fogadalmi káponát Conti Lipót Antal kőfaragómester és felesége, Drenkler Anna építtette 1739-40-ben hálából, hogy a Conti család megmenekült a nagy pestisjárvány elől. Később Conti Lipót meghalt és második felesége, Schallhard Éva lemondott kegyúri jogáról, melyet a városi hívek kaptak meg, akik kibővítették és toronnyal látták el.

2011. október 8., szombat

Szentolvasó Királynéja templom

Kisoroszi


Műemlék jellegű, barokk templomát (186 m2) a gróf Starhemberg-család építteti 1719-ben. A fôoltárkép a lepantói csata jelenetével ábrázolja a titulust: Szentolvasó Királynéját. Bálint Sándor szerint sajátos ábrázolása miatt is értékes. Az 1726. évi visitatio canonica szerint a szentségház fából készült. A jelenlegi vörös márvány szentségház 1800 körül az esztergomi Bakócz-kápolnából került ide, négy szoborral együtt. A háború alatt nem sérült meg sem a templom, sem az egyházi tulajdonban levô plébániaház.  A templomtetô felújítását és a külsô tatarozást 1990-ben ismét elvégzik. Ekkor kerül az I. világháború hôsi halottai mellé a II. világháború hôsi halottainak emléktáblája.

2011. október 7., péntek

2011. október 3., hétfő

Szent Cirill és Szent Metód Bolgár Pravoszláv Templom

A székesfőváros 1930-ban telket adományozott a bolgároknak céljaik megvalósításához. Ezután kezdtek hozzá a Vágóhíd utcai templom építéséhez, amely 1 év múlva el is készült. Az építkezés költségeit teljes egészében a Magyarországi bolgárok fedezték, adományaikból hetvenezer pengő gyűlt össze. Az ortodox templom megépülésével a Középső- Ferencváros vált a bolgár kisebbség kulturális és szellemi központjává. 


 A templom alkotója a századelő nagy építésze Árkay Aladár. Munkásságában jelentős helyet foglal el a templomépítészet. Hét temploma közül a Vágóhíd utcai bolgár templomot fejezte be utolsónak. A tervezéshez több, kiemelkedő bulgáriai templom szolgált mintául, köztük a híres szófiai Alekszander Nevszki székegyház és a bacskovói kolostortemplom. Árkay Aladár háromhajós, bizánci alaprajzú, kupolás imaházat tervezett, melyben megtaláljuk az ortodox liturgia helységeit is. A templom sajátos építészeti értéket képvisel, hiszen nem csupán Budapest egyetlen bizánci stílusú épülete, de egyben a bolgár ortodox egyház legnyugatibb kapuja is.
a templom weboldala