2011. július 31., vasárnap

Szent Kereszt felmagasztalása templom

Alsónémedi


A barokk templomot 1751-ben építtette Eszterházy I. Károly váci püspök. A zömök hagymasisakkal díszített magas torony enyhe baluszteres áldoztatórács választja el a hajótól.
A főoltáron páros oszlopok között feszület látható, kétoldalt Mária és Szent János szobrával. A mellékoltárokon a Fájdalmas Szűz és Nepomuki Szent János oltárképeit helyezték el.

Ócsa Szentháromság templom


1774-ben kezdték el építeni és 1777-ben került felszentelésre az ócsai katolikusok ma is álló második temploma, melyet Mayerhoffer András tervezett. Tornya a jelenleginél kisebb, egyszerűbb formában épült fel, 1993-ban Juhász Károly tervei szerint épült át. Az épület egységes barokk stílusú. 2-2 oldalsó ablaka szegmensíves. A kb. 20 méter magas, a homlokzat síkjába illeszkedő tornyon a bejárat felett boltíves ablak, fölötte kör alakú ablak áll. A templom tömbjéből kiemelkedik a harangház, melyet az attól párkánnyal elválasztott toronyóra követ.

Ócsai Református templom

Ócsa legnevezetesebb épülete a XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, a premontrei szerzetesek számára épült. A falu az Árpádházi uralkodók idején királyi birtok volt.
A lakosság a XVII. század elején református hitre tért. A templom 1560-tól az Ócsai Református Egyházközség tulajdonában és használatában van. 1664-ben tatár csapatok felgyújtják a tetõszerkezetet, s több évtizeden keresztül az épület mintegy hatodrésze van csak befedve.

Az egyház legnevesebb patrónusa gr. Teleki József (1738-1796) volt, aki az 1770-es évek elején birtokot vásárolt Ócsán. Teleki egyik célja az volt, hogy az ócsai templom további pusztulását megállítsa. A restaurálás 1774-1777 között megtörtént, majd 1777. május 4-én -pünkösd napján- felszentelték az elkészült templomot.
1865-ben új orgona épült Komornyik József nagyváradi mester tervei szerint. 1872-ben villámcsapás érte a templomot és megrongálta az orgonát.

2011. július 26., kedd

Belvárosi Ferences Templom

A mai templom a törökök kiűzése után épült egy 13. századi templom romjaira, 1727 és 1743 között, olasz barokk stílusban. Külsejében napjainkig szinte semmit sem változott, csupán a környezete épült be, de a 18. századi szobrokkal díszített homlokzat még így is monumentálisnak hat az Erzsébet híd irányából.


A barokk építészet elemeit nemcsak a templom külsejében lelhetjük fel, hanem a templomba belépve is: az egyhajós, tágas, világos és magas tér, a gazdag és mozgalmas díszítettség a barokk kor világába vezet. A templom az olasz barokk formavilágára utal, amely stíluskorszak atyamestere Giacomo Barozzi da Vignola (1507-1573) volt. Az olasz építész az Il Gesu római jezsuita templom alaprajzában megalkotta a hosszhajós templomtípust, amely a barokk építészetre nagy hatással volt.
A templom első értékes orgonáját 1839-től 1902-ig használták. A mai, új orgona a kilencvenes évek elejére készült el. A díszes orgonakarzatot az orgona sípjai, a mellvédet Jungfer Gyula műlakatos mester kovácsoltvasa ékesíti. A kórus felett a színes festett stukkók közötti kép a világ királynőjét, Szűz Máriát ábrázolja, angyalok között. A mozgalmas kép mestere ismeretlen.
A templom weboldala: http://pestiferences.ofm.hu/

Csepeli református templom


1923-ban ifj. lovag Ybl Miklós (a neorenaissaince legnagyobb mesterének unokaöccse) elkészítette az építendő templom és gyülekezeti ház első terveit.
Az alapkőletételt 1927. július 17-én ünnepelték, 1928-ban feltették az aranycsillagot. Azonban a sok nehézség miatt a templomszentelésre csak 1933. december 17-én kerülhetett sor.
weboldal:  http://www.refcsepel.hu/

2011. július 22., péntek

Bibliotheca

 ELTE Egyetemi Könyvtár, Budapest

Az Egyetemi Könyvtárat, a nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájaként, 1561-ben Oláh Miklós, esztergomi érsek alapította. Egyetemi gyűjteménnyé 1635-ben vált,amikor Pázmány Péter esztergomi érsek megalapította a nagyszombati egyetemet.
1773-ban Mária Terézia feloszlatta a jezsuita rendet, a könyvtár állami intézménnyé vált. A Magyar Királyi Egyetem a könyvtárral együtt 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött.
1876-ban készült el az ország első nyilvános könyvtáraként a Ferenciek terén álló új könyvtárépület, melyben a könyvtár azóta is működik.



Az épület Skalnitzky Antal tervei alapján eklektikus stílusban készült. A több mint 200 négyzetméteres alapterületű olvasóterem üvegtetőn keresztül kapja a természetes fényt, a falain és mennyezetén a Lotz Károly által festett nőalakok a tudományokat és a művészeteket szimbolizálják.



Az Egyetemi Könyvtár gyűjteménye nagyszámú régiséget, ritkaságot őriz. Legféltettebb kincseink között 183 kódexet, köztük 14 Corvinát és mintegy 1150 ősnyomtatványt tartunk számon. Európai viszonylatban is jelentősnek mondható a kéziratos állományunk, és a 16-18. században nyomtatott könyveket tartalmazó gyűjteményünk. Gyűjteményünk 7200 antikvát, 11000 barokk- és 45000 18. századi kötetet foglal magába.
A könyvtár jelenlegi állománya több mint 1,5 millió könyvtári egység. Az ELTE teljes egyetemi könyvtári hálózatában fellelhető dokumentumok száma eléri a 3,6 milliót.
A könyvtár weboldala: ELTE könyvtár

2011. július 17., vasárnap

2011. július 3., vasárnap

Péceli Evangélikus templom

A templom 1935-ben épült.

A Hazatérés Temploma

Története Trianonhoz kötődik. Gyülekezete az elszakított országrészekből ideérkezett, Magyarországot választó, elsősorban királyi tisztségviselőkből alakult ki az első világháború után. Névadásával az elszakított területek egy részének 1938-1940 közötti visszatérését örökítették meg. (Feliratát 1949-ben eltávolították, 1999-ben tették vissza homlokzatára.)
Tervezői Dabasi Halász Géza és Győry Sándor építészmérnökök. A kész épületet 1940-ben szentelték fel



 weboldal: A Hazatérés Temploma

Maglódi Evangélikus templom

1775 és 1778 között épült fel a ma is használatban lévő evangélikus templom a középkori templom helyén. Maglód legrégebbi műemlék épülete.



weboldal: maglod.lutheran