Budapest-Angyalföldi Református Egyházközség temploma

A templomot 1927-1933-ig építették, Padányi-Gulyás Jenő és Gothard Zsigmond tervei alapján.

Külső-Kelenföldi Református Egyházközség temploma

1981-ben épült.

weboldal: külsőkelenföldi református

Budai Szent Flórián Görög Katolikus templom

A tervező és építés mester Nepauer Máté volt.
Az építés 1760. november 15-vel tekinthető befejezettnek, de a belső berendezés, a dekoráció kiépítése még tovább folytatódott, s a főoltárkép 1770-es elkészültével és felhelyezésével nyert befejezést. Magát a képet Franz Xaver Wagenschönbécsi mester festette.

Weboldal: http://www.gorogkatbuda.hu/

Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom

Budapest, Rózsák tere

A templom alapjainak kiásását 1893. július 23-án kezdték meg, az építkezést pedig szeptember 11-én. A templom alapkövét ünnepélyes keretek között maga a király, I. Ferenc József tette le 1895. október 20-án, reá mérve az első három kalapácsütést.

A templom építésze, Steindl Imre (1839-1902)
A kor jelentős építész egyénisége a műegyetem tanára volt, akinek a nevét elsősorban az Országház (1883) tervezőjeként ismerjük. Megmaradt jelentősebb munkái: a Váci utca 62-64. szám alatt az Új Városháza építése (1868), a Műegyetem első önálló épülete a Múzeum körút 68. szám alatt, az Állatorvostudományi Egyetem pavilonrendszerben elhelyezett oktatási és gyógyászati épületei.

Istenszülő Oltalma Görög Katolikus templom

Budapest, Rózsák tere

Az első Szent Liturgiát 1905 december 3-án mutatták be.
A templombelső festésére 1932-ben Petrasovszky Emmánuelt kérték fel, aki Takács István festőművész barátjával festette meg a szentély seccóit. A szentélyben található 3 üvegablak 1881-ben készült, amikor még a római katolikusok használták a templomot. Középen Szent Erzsébet látható, két oldalán pedig Szent Mátyás apostol, és Szent József van ábrázolva. A régi fából készült oltárt 1933-ban, a megváltás 1900.-ik évfordulóján kőoltárra cserélték.
weboldal: Rózsák tere 

Budapesti Vidámpark

A terület már az 1800-as években helyet adott a Vurstlinak. Az előkelő Angol Parkot pedig egy évszázada nyitották. A mai intézmény a Vurstli és az Angol Park 1950-ben történt összevonásával jött létre..

Körhinta (1906)

Europa Nostra díjas műemlék.

Elvarázsolt Kastély és Hordó

A Budapesti Vidámpark weoldala: http://www.vidampark.hu/

Kőbánya Szent László templom

 A XIX. sz. elejétől benépesülő területen 1869-ben expositura létesül, majd 1881-ben a józsefvárosi plébániából leválasztva plébánia alakul.

A templom építését Lechner Ödön terve szerint 1894-ben kezdik meg. Felszentelése 1900. június 27-én, védôszentjének, Szent Lászlónak ünnepén történik. A páratlan megjelenésű, műemlék templom (1500 m2) belső díszítése és berendezése Tandor Ottó terve szerint készült. A templom háromhajós, bazilikás rendszerű. Lechner franciaországi román kori és gótikus vonásokat vegyített reneszánsz,
barokk, perzsa és magyar népi elemekkel, mesterien magyarossá formálva az épületet.

A főhajó hossza 50 méter, belvilága 23 méter, a templom tornya (Budapest legmagasabb tornya)
83 méter. A templomnak különleges jellegét még az adja, hogy kívülbelül a Pécsi Zsolnai Gyár
termékei díszítik: mázas tégla, tetőcserép, díszek, szobrok, attikák, oltárok, szószék,
keresztelőkút és szenteltvíztartó.

A templom a háborúban erősen megrongálódott: a németek kilövőállásnak használták a magas
tornyot, az oroszok pedig istállónak a templomot.
A templom külső helyreállítása 1974 őszén indult el, 1994 márciusában került átadásra. Teljes
költségét a Fővárosi Műemlékfelügyelôség állta. A belső helyreállítás 1993-94-ben történt saját
erőből. A hívek áldozatos hozzájárulását segítette némi összeggel a Főegyházmegye, jelentős
mértékben pedig a Kőbányai Önkormányzat. A templom még fővárosi tulajdon.

weboldal: Szent László

Citroen DS3

Szent Kereszt felmagasztalása templom

Alsónémedi

A barokk templomot 1751-ben építtette Eszterházy I. Károly váci püspök. A zömök hagymasisakkal díszített magas torony enyhe baluszteres áldoztatórács választja el a hajótól.
A főoltáron páros oszlopok között feszület látható, kétoldalt Mária és Szent János szobrával. A mellékoltárokon a Fájdalmas Szűz és Nepomuki Szent János oltárképeit helyezték el.

Ócsa Szentháromság templom

1774-ben kezdték el építeni és 1777-ben került felszentelésre az ócsai katolikusok ma is álló második temploma, melyet Mayerhoffer András tervezett. Tornya a jelenleginél kisebb, egyszerűbb formában épült fel, 1993-ban Juhász Károly tervei szerint épült át. Az épület egységes barokk stílusú. 2-2 oldalsó ablaka szegmensíves. A kb. 20 méter magas, a homlokzat síkjába illeszkedő tornyon a bejárat felett boltíves ablak, fölötte kör alakú ablak áll. A templom tömbjéből kiemelkedik a harangház, melyet az attól párkánnyal elválasztott toronyóra követ.

Ócsai Református templom

Ócsa legnevezetesebb épülete a XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, a premontrei szerzetesek számára épült. A falu az Árpádházi uralkodók idején királyi birtok volt.

A lakosság a XVII. század elején református hitre tért. A templom 1560-tól az Ócsai Református Egyházközség tulajdonában és használatában van. 1664-ben tatár csapatok felgyújtják a tetõszerkezetet, s több évtizeden keresztül az épület mintegy hatodrésze van csak befedve.

Az egyház legnevesebb patrónusa gr. Teleki József (1738-1796) volt, aki az 1770-es évek elején birtokot vásárolt Ócsán. Teleki egyik célja az volt, hogy az ócsai templom további pusztulását megállítsa. A restaurálás 1774-1777 között megtörtént, majd 1777. május 4-én -pünkösd napján- felszentelték az elkészült templomot.

1865-ben új orgona épült Komornyik József nagyváradi mester tervei szerint. 1872-ben villámcsapás érte a templomot és megrongálta az orgonát.

 

 weboldal: Ócsai Református Egyházközség

Belvárosi Ferences Templom

A mai templom a törökök kiűzése után épült egy 13. századi templom romjaira, 1727 és 1743 között, olasz barokk stílusban. Külsejében napjainkig szinte semmit sem változott, csupán a környezete épült be, de a 18. századi szobrokkal díszített homlokzat még így is monumentálisnak hat az Erzsébet híd irányából.

A barokk építészet elemeit nemcsak a templom külsejében lelhetjük fel, hanem a templomba belépve is: az egyhajós, tágas, világos és magas tér, a gazdag és mozgalmas díszítettség a barokk kor világába vezet. A templom az olasz barokk formavilágára utal, amely stíluskorszak atyamestere Giacomo Barozzi da Vignola (1507-1573) volt. Az olasz építész az Il Gesu római jezsuita templom alaprajzában megalkotta a hosszhajós templomtípust, amely a barokk építészetre nagy hatással volt.
A templom első értékes orgonáját 1839-től 1902-ig használták. A mai, új orgona a kilencvenes évek elejére készült el. A díszes orgonakarzatot az orgona sípjai, a mellvédet Jungfer Gyula műlakatos mester kovácsoltvasa ékesíti. A kórus felett a színes festett stukkók közötti kép a világ királynőjét, Szűz Máriát ábrázolja, angyalok között. A mozgalmas kép mestere ismeretlen.
A templom weboldala: http://pestiferences.ofm.hu/

Csepeli református templom

1923-ban ifj. lovag Ybl Miklós (a neorenaissaince legnagyobb mesterének unokaöccse) elkészítette az építendő templom és gyülekezeti ház első terveit.
Az alapkőletételt 1927. július 17-én ünnepelték, 1928-ban feltették az aranycsillagot. Azonban a sok nehézség miatt a templomszentelésre csak 1933. december 17-én kerülhetett sor.
weboldal:  http://www.refcsepel.hu/

Bibliotheca

 ELTE Egyetemi Könyvtár, Budapest

Az Egyetemi Könyvtárat, a nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájaként, 1561-ben Oláh Miklós, esztergomi érsek alapította. Egyetemi gyűjteménnyé 1635-ben vált,amikor Pázmány Péter esztergomi érsek megalapította a nagyszombati egyetemet.
1773-ban Mária Terézia feloszlatta a jezsuita rendet, a könyvtár állami intézménnyé vált. A Magyar Királyi Egyetem a könyvtárral együtt 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött.
1876-ban készült el az ország első nyilvános könyvtáraként a Ferenciek terén álló új könyvtárépület, melyben a könyvtár azóta is működik.

Az épület Skalnitzky Antal tervei alapján eklektikus stílusban készült. A több mint 200 négyzetméteres alapterületű olvasóterem üvegtetőn keresztül kapja a természetes fényt, a falain és mennyezetén a Lotz Károly által festett nőalakok a tudományokat és a művészeteket szimbolizálják.

Az Egyetemi Könyvtár gyűjteménye nagyszámú régiséget, ritkaságot őriz. Legféltettebb kincseink között 183 kódexet, köztük 14 Corvinát és mintegy 1150 ősnyomtatványt tartunk számon. Európai viszonylatban is jelentősnek mondható a kéziratos állományunk, és a 16-18. században nyomtatott könyveket tartalmazó gyűjteményünk. Gyűjteményünk 7200 antikvát, 11000 barokk- és 45000 18. századi kötetet foglal magába.
A könyvtár jelenlegi állománya több mint 1,5 millió könyvtári egység. Az ELTE teljes egyetemi könyvtári hálózatában fellelhető dokumentumok száma eléri a 3,6 milliót.
A könyvtár weboldala: ELTE könyvtár

Pesti látkép kékórában

Köszönet a Nyugdíjfolyósító Intézet vezetőségének a helyszín biztosításáért!

Maglód Rózsafüzér Királynője templom

A templom 1936-ban épült, neobarokk stílusban.

Nagytarcsa Evangélikus templom

A gyülekezet temploma 1931-ben épült.
Sándy Gyula tervei alapján egyetlen nyár alatt építette román- gót stílusban.

weboldal: nagytarcsa.lutheran.hu

Péceli Evangélikus templom

A templom 1935-ben épült.

A Hazatérés Temploma

Története Trianonhoz kötődik. Gyülekezete az elszakított országrészekből ideérkezett, Magyarországot választó, elsősorban királyi tisztségviselőkből alakult ki az első világháború után. Névadásával az elszakított területek egy részének 1938-1940 közötti visszatérését örökítették meg. (Feliratát 1949-ben eltávolították, 1999-ben tették vissza homlokzatára.)
Tervezői Dabasi Halász Géza és Győry Sándor építészmérnökök. A kész épületet 1940-ben szentelték fel



 weboldal: A Hazatérés Temploma

Maglódi Evangélikus templom

1775 és 1778 között épült fel a ma is használatban lévő evangélikus templom a középkori templom helyén. Maglód legrégebbi műemlék épülete.



weboldal: maglod.lutheran